Bagyinszky Istvánné - Szvircsek Ferenc (szerk.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Történeti tanácskozás Salgótarján, 2004. október 25. (Salgótarján, 2005)

Erdős István: Töprengő tudósítás a hatvanas évek népműveléséről, művészeti életéről

Értékek és Konfliktusok két elméleti tanulságairól. Megint máskor érkezik egy-egy előadó a minisztériumból vagy az „Intézetből”, s az is gyakori, hogy budapesti továbbképzésekre rendelik fel a népművelés munkásait. A népművelés-irányítás gyakorlatában a minisztériumi szint mellé a Népművelési Intézet jelentett módszertani intézményi hátteret. A megyei taná­csok rendelkezésére megyei művelődési központok álltak a munka megszervezéséhez, szakmai irányításához, ellenőrzéséhez. A járási tanácsok járási módszertani központo­kat hoztak létre a járási székhely nagy intézményeiben, tucatnyi nagyobb községben kistérségi szerepkörű módszertani feladatokkal is megbízott körzeti művelődési házak álltak a helyi tanácsok rendelkezésére, s mintegy másfélszáz községben egytermes mű­velődési otthon, később klubkönyvtár volt a helyi népművelés intézménye. Ezeket a községben, városban éppúgy igazgató irányítaná, ahogyan a helység iskoláját is. Irányí­taná, mert általában kevés a pénz, nincs is kit irányítani. Ha főfoglalkozású az „igazga­tó” még kínosabb a szereptévesztés, mintha csak tiszteletdíjasként foglalkoztatja a ta­nács, hiszen a nyolc órás munkaidőt is, a szakmai teljesítményt is számon kérik rajta. A községi művelődési ház igazgatója nem igazgatásra való, de munkatársként kell dolgoz­zon a helyi tanács által kijelölt feladatok végrehajtásán. Utasítani, munkamegosztást szervezni legföljebb az intézmény takarítónője és a tiszteletdíjas szakkörvezetők között lehetséges. Ennyi és ennyi tiszteletdíj lenne megfelelő a fotószakkör vezetőjének, ennyi a táncszakkörének, és ennyi a színjátszók tanár-rendezőjének. De mert a művelődési ház költségvetése épp csak a közüzemi számlák rendezésére, az igazgató bérére, bér­költségeire és a takarítás finanszírozására elég, a tartalmi munkára, szakkörvezetők fi­zetésére pénzt kell szereznie az igazgatónak. A téesztől? A helyi áfésztől? Akárhonnan, ha eredményeket akar produkálni! De gondoljuk csak meg: ha 1964-65 körül egy na­gyobb, körzeti feladatokat is ellátó intézmény igazgatója 2000-2200 forint fizetésért dol­gozik főfoglalkozásúként, mennyi bért garantálhat egy-egy szakkörvezetőnek? Néhány száz forintos, alamizsna jellegű tiszteletdíjakról van szó, s ezért az elvégzett szakmai munka mellett még dokumentálni is kellett, kik a csoport tagjai, hány foglalkozás, pró­ba van hetente, hány órában, s egy-egy foglalkozáson mivel is foglalkoznak? Ez bizony látszat-tiszteletdíjazásnál túl sok munka, de a szerény összeg is kidobott pénz, ha az in­tézményben névlegesen működnek a szakkörök, nincs valóságos, folyamatos szakmai tevékenység. A hatvanas évek munkanaplóinak tanulsága szerint, - tucatnyi intézmény kivételével -, a látszatmunka volt a jellemző. S ahol mégsem, ahol igényes munka volt, ott az a falusi intézmény szakmai szempontból feltétlenül felmagasztosult, ha népi kó­rusa volt kiváló (Karancskeszi, Erdőkürt, Szurdokpüspöki), ha irodalmi színpada (Vanyarc, Karancslapujtő), ha ifjúsági néptánc együttese (Szécsény, Nagylóc, Bánk, Pa­lotás, Mihálygerge, Litke). A másfélszáz falusi művelődési házban gyakorta a mozi tar­totta a lelket, mígnem 1964-65-re mintegy 24 millióval csökken országosan a mozinézők száma, de 60-70 %-kal megnőtt a tévé előfizetőké, és mintegy egymilliónyi tévékészülék előfizetőjét már hiába várták a művelődési otthon klubjába, ahol korábban kész csoda volt a tévé. Legföljebb a harsogóan reklámozott Ki-mit-tud közvetítések, vagy focimecs- csek nézésének hangulatából, a közös nézés élményéből akartak tömegesen részesülni a jól fűtött otthon, a kényelmes fotel vonzása helyett az emberek... De mégis van ok büszkeségre Nógrádban a hatvanas évek jelentései szerint: 118 főhi­vatású népművelő dolgozik az intézményekben, több mint ötven százalékuk marxista is­kolázásban vesz részt, közel 60 % megfelel az új képesítési rendeletnek is. Évente 12-14 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom