Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)
Praznovszky Mihály: Nógrád megye sajtója a XIX. században. In: Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve. 1979.238. o. 47. NML. Filmtár. 237. d. 48. OL Z. 222.1. cs. 1,sz. 1880/21. Losonci Hírlap. 1880. január 22. 49. Déry Károly: Magyar Bányakalauz. 1900.16. o., 1905.39. o. Bb. KIK. j. 1892. 74. 0.1897.36.0. 50. MÁFI. Adattár. С IV. 12. Gerő Nándor jelentése a Pázmándy-Hirschler féle Andrásfalusi területről. 1907. május 13. 51. Déry Károly: Magyar Bányakalauz. 1910.42. o. Dzsida József. 1944. im. 86. о. 52. NML. Filmtár. 237. d. 53. Papp Károly. 1915. im. 780. о. 54. MÁFI. Adattár. С IV. 20. Róth Flóris: Jelentés a pálfalvai MÁV állomástól nyugatra fekvő szénterületről. 1922. július 27. 55. MÁFI. Adattár. С IV 15.1916. 4.2.2. Medves vidék Barna A kistáj 200-637 méter közötti tszf-i magasságban helyezkedik el, átlagosan 500 méter magas, tagolt középhegység. Déli részén erősen feldarabolt 350-400 méter átlagmagasságú dombság. A táj északi részének legjellemzőbb képződménye a felsőpliocén bazalt, egy centrális vulkanizmus terméke. A bazalttakaró feküjét miocén széntelepes, agyagos márgás képződmények építik fel. A pannóniai időszakban folyóvízi kavicstakaró borította, a pleisztocénben összetöredezett, kiemelkedett, medencékkel tagolódott. Déli területe alapját középső és felsőmiocén agyagos, homokos, széntelepes képződmények adják, melyeket bazaltkúpok díszítenek. A kistáj délnyugati részén középsőmiocén riolittufa is előfordul. A Medves fennsík délkeleti nyúlványán, a vidék legnagyobb tömegű és legmagasabb bazaltkúpja a Nagykő (522 m) nyugati lábánál a Bárna-patak völgyében fekvő falu Barna. Br. Jósika Gyula ill. br. Jósika Andor és neje hadadi Wesselényi Anna meghatalmazottja, Zórád Árpád ajánlották fel 1898-ban az SKB Rt.-nek Barna és Vecseklő községekben fekvő szénterületüket 1896 kh 1200 nöl nagyságban. 1 A Trianoni békeszerződés után a demarkációs vonal közelében fekvő területeket csak 1922-ben járta be Eisele Ottó, Noszky Jenő és Vitális István. Megállapításaik szerint nem találtak lefoglalatlan területet, a széntelep előfordulására csak Barnától északra Vecseklő község nyugati határa mentén van remény. A kérdéses terület mely már Szlovákiában található, Jajtelesz József füleki lakos birtokolta 1922-től. A Nógrád Megyei Gyáriparosok Szövetsége a „reménybeli" terület szénjogát megvette Jajtelesztől és Vecseklő ÉK-i szomszédja, Egyházasbást határában 1355 000 m 2 területen a szénmennyiséget 13,5 millió q-ra becsülték. 2 A kutatásokat látva Braun Sámuel helybeli szénkereskedő Barna több birtokosával egyezséget kötve szénjogokat szerzett 1923-ban. A szénterületet Alberti Ervin budapesti szénkereskedő szerette volna átvenni, de Braun az SKB Rt.-vel is próbálkozott. Az ismételt geológiai bejárás során megállapították, hogy a terület inproduktiv. Az egyetlen figyelemreméltó részt a barnai Gerczig és Kohn féle birtokon találták, melyet az SKB Rt. már lefoglalt 1867-1911 között. A széntelep felső padját már le is fejtették. A társulat Barnától ÉNY-ra Szilváskőn is szerzett jogosítványokat, Susán Lajos, Gajdár Kálmán és Gajdár Géza területe alatt. 3 518
