Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

A barnai területen az SKB Rt. a Gusztáv-tárók bányamezején termelte a barnakőszenet.

4 Szilváskő I. 1911. IV. Gusztáv-táró Szilváskői! 1911. IV. Gusztáv-táró Szilváskő III. 1913. IV. Gusztáv-táró Jegyzet 1. Magyarország kistájainak katasztere. Bp. 1990. II. k. 931 -933. o. MÁFI. Adattár. С VI. 2.1898. november 25. 2. MÁFI. Adattár. С VI. 11.1923. augusztus 12. 3. MÁFI. Adatár. С VI. 23.1932. október 12. OL. Z. 928.1.cs. 3. sz. 4. Dzsida József: A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. nógrádi szénbányászatának története 1868-1943. Salgótarján. 1944.58. o. Kazár Salgótarjántól keleti irányban, az 584 méter magas Somlyó-hegy déli lejtőjén a Kazár-patak völgyében fekszik Kazár falu. Tengerszintfeletti magassága 294 méter, a körülvevő dombok-hegyek: Feketebikk 481 m, Háromhatár 450 m, Hegyoldal 295 m, Hosszúbérc 391 m, Kótai hegy 495 m, Mogyorós tető 385 m., Nagyverő 347 m, Tormáshegy 370 m, Vizestető 373 m magassággal. A legmagasabb pont a Somlyó, legalacsonyabb az Alsórét 240 méterével. A Somlyó bazaltkúpja délre fokozatosan megy át dombos területté, érintkezve a Kerekerdő lábával. Kazárt Kisterenyétől két hoszszú domb választja el, a Papszilvás és a Cseroldal. Az erdőt több évtizede már kiirtották róluk, szántóföldek takarják. A Szőllőstető meredeken emelkedik déli oldal felől, teteje lapos, északi oldala Sikoly gödrét képezi, s tovább emelkedik a Kerekbikk felé. A Korpás és Tordas teteje szintén lapos, sziklás, terméketlen terület. A község vizeit a Kazár-patak gyűjti össze s vezeti a Tarján-patakba, majd a Zagyvába. A község négy patakjának az egyike a Finta a Somlyó hegy oldalából ered mélyen bevágott patakmederben folyik, majd a községben egyesül a Gergely-patakkal. A patakból a két világháború között homokot termeltek ki. A falu alsó szélén található a Pólyos-patak, a Nagyárnyékból eredve szedi össze mindhármuk vizét. A Gergely- és a Pólyos-patakok a Fintánál kisebbek, vizük csak esőzések idején jelentős. A Gergely-patak a község határánál, a Pólyos az Alsó-réten egyesül a Kazár-patakkal, mely csaknem az egész falun végigfolyik nyugat-keleti irányban. Főközlekedési utak nem érintik a települést, két oldalról fogja körül déli irányból a Pásztó-Salgótarján, északról pedig a Homokterenye-Mátraszele-Salgótarján közötti út. Salgótarjánnal Forgáchtelep felől van kapcsolata, s az út Bélatelepnél (Felső telep) ér Kazár területére. A falut elhagyva a Határon ágazik el Rákóczitelep (Horthy-telep)- Kisterenye felé, míg a másik ága továbbvezet Jánosakna-Homokterenye irányába. Két kiágazása is van Mizserfára illetve Mátraszelére. Vizslással is van közúti kapcsolata. A pusztákat földutak kapcsolják a belterülethez. Legközelebbi vasútállomása Kisterenye, a volt Kisterenye-bányatelep és Salgótarján. Kisterenyétől Mizserfára és Kazárra a Felső telepig rendes (normál) nyomtávú vasúti pályatestet az SKB Rt. építette ki, de azon személyforgalom nem volt, csak szénszállításra használták. Később a Felső telep és a homoki rakodó közötti szakaszát fel is szedték. A többit keskeny nyomtávú vasúttá alakították át az ötvenes évek elején. A tehervagonok helyett villamos vontatású csillék vitték a barnaszenet az alagúton át Kisterenye rakodóra. Ekkor a munkásszállítás is megoldódott. 1923-1924-ben az 1890-ben létesült mizserfai vasúiból 4,4 km hosszúságban és Gergely-rakodót érintve Kazáron túl, Béla-rakodóig építettek normál nyomtávú vasútvonalat. A Béla-rakodó 1929-ig, a Gergely-rakodó 1946-ig működött. 1948-ban a mátrai vonal elágazásáig valamennyi említett vágányt felszedték. Gyula-rakodó létesítése alkalmával 519