Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Szalmatercs A Ménes- vagy másképpen Nagy-patak völgyében, Salgótarjántól nyugatra fekszik a falu. A balparti területét Kis-Szalmatercsnek, Pusztatercsnek nevezték, 1864-ig külön község volt. A jobbparti Nagy-Szalmatercs, Pusztafalu-dűlő, a korai település emlékét őrzi.

1 Etestől ÉNY-felé, Nógrádszakálon át az Ipolyt keresztezve egy tekintélyes miocén üledékkel kitöltött terület - medence - húzódik. Az idősebb, peremen kiékelődő rétegek a bányászat szempontjából fontos, széntelepes csoportok úgy északon (Ipolytarnóc, Litke, Mihálygerge, Egyházasgerge, Karancskeszi), mint délen (Szécsényfelfalu, Piliny, Szalmatercs, Ságújfalu) a felszínre bukkannak. A század kezdete óta túlnyomórészt helyi jelleggel, szénbányászat is folyt ezeken a telepeken.

2 A terület szénjogát az SKB Rt. csak 1933-ban vette meg, ám korábban is volt szénkutatás és bányászat a területen. A kutatási engedélyek listáján már 1860-ban szerepelt a falu neve. 1875-ben tudjuk nevesíteni a kutatást, ekkor Both Ernő pálfalvai lakos, üveggyáros és bányavállalkozó végzett kutatást a falu határában. Bányászatról azonban nem tudunk.

3 Ugyanekkor Pajor István ( 1821 -1899) vármegyei tiszti főügyész, költő is szerepelt bányatulajdonosként. Szalmatercsi bányájából 1876-ban „tetszés szerinti mennyiségben és osztályzati minőségben " széneladást hirdetett meg a megyei lapban.

4 Hiteles adatokkal még nem tudjuk bizonyítani a Both féle kutatás és a Pajor által üzemeltetett bánya közötti kapcsolatot, csupán feltételezhetjük, hogy egyazon szénnyerő helyről lehet szó. Pajor a kitermelt szenet helyben és Balassagyarmaton árusította, de bányászkodásának kudarcát jelzi, hogy 1877 januárjában a „kellően felszerelt" bánya már eladó, illetve bérelhető volt.

5 A felkínált bányát Placsek Ferenc vette meg, aki szintén hirdetés útján tudatta a szalmatercsi kőszénbánya újbóli megnyitását 1877 augusztusában. 6 A kőszén feltárásának híre hamarosan vállalkozókat vonzott Szalmatercsre. Bura Antal helyi lakos 1882-ben kutatásokat végzett, de engedélyét 1884-ben már törölték is.

7 A Dán testvérek (budapesti szűcsök) az SKB Rt-nek 1900-ban felajánlották Szalmatercs és Pusztatercs területét. Braun Márton birtokáról (360 kh) volt szó, mely szénjogának birtokosa özv. Makovinyi Ernőné Fekete Mária, aki 1900 februárjában adta el a birtokot Braunnak, de a bányászati jogot fenntartotta. Feltételezések szerint Szalmatercs község alatt 9 millió q szén lehetséges, melynek művelése csak akkor válik érdemessé, amikor a területen a tervezett Kisterenye-Szécsény közötti vasútvonal kiépül. Litke felé ugyanis 16 km volt a távolság, ahol vasútvonalat lehetett találni.

8 Komolyabb kutatást a területen az ÉKI Rt. kezdett 1912-ben, s ennek során több mélyfúrást készítettek Szalmatercs és Karancsság térségében. Szalmatercs határában az I. és II. fúrások szenet értek, a IV. sz. fúrás 443 méterben érte el a szenet, mely 1 méter vastagnak bizonyult. Agyagbeágyazás azonban két padra osztotta. A VI. sz. fúrás egy vetőn át fekübe jutott, a VII. pedig 390 méter mélyen érte el a szenet. A két padra osztott széntelep agyagbeágyazása 7,65 méter vastag volt.

9 A Pusztafalu dűlőben a hajdani falu helyén egy magánvállalat 1922-ben kőszénbányát tárt fel, de tőkehiány miatt hamarosan megszűnt.

10 Ez a vállalat a Krúdy testvérek bányavállalkozása volt Karancsberény és Karancskeszi után, amit még 1922-ben eladtak az ÉKI Rt.-nek.

11 Az Hona védnevű bányatelken 1922-ben tárták fel a Krúdyak Jenőffy Zoltán társukkal a barnaszenet. (Jenőffy Zoltán és neje Jenőffy Mária zagyvapálfalvai lakosok, földbirtokosok. Jenőffy Zoltán 1871-ben született Püspökladányban, gépész, műszaki tisztviselő volt a Ganz Rt.-nél. 1915-ben vette át Zagyvapálfalván 220 holdas családi birtokát. Ifj. Jenőffy Zoltán mechanikai műhelytulajdonos, 1931-től önálló.) Az 1923-ban felvett bányatérképen „Krúdybánya" táró látható. A vállalat későbbiekben két néven is szerepelt. Az SKB Rt. 1933-ban szerződést kötött Balázs Józsefné Pajor Ilonával és e szerződés mellékleteként szerepelt Krúdy Ferenc levele, melyet az SKB Rt.-nek írt. A bányajogokról szólva utalt arra, hogy a „Nógrádtercsi Kőszénbánya Rt. még 1925-ben vagy még előbb" felhagyott a területen folyó szénbányászattal, amit bérelt. A bánya bejárata azóta beomlott, a területet legelőnek használják. Adataink szerint 1922-1925 között Szalmatercsen bányászkodott a Nógrád-Hevesi Kőszénbánya Rt., mely veszteséges mérlege után a közgyűlés jóváhagyásával felszámolta önmagát. (Még Mátramindszenten is bányászkodtak.) Az 1923-ban Nógrád-Hevesi Kőszénbánya Rt. korábban 309