Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

„Nógrádtercsi" néven szerepelt. 1922. szeptember 7-én alapították, elődvállalata a Géza Szénbánya Rt. volt. Az alapító tőke 84 millió korona. Szénbányái: Mátramindszent, Mátraszuha és Szalmatercs. Az igazgatótanács tagjai: dr. Eisler Ede, Farkas Richard, Kalmár Gusztáv vezérigazga­tó, Kertész Elemér üzemigazgató és dr. Szalay Géza. 12 A Krúdy bánya 1922-1924 között 40 000 q, Jenőffy Zoltán 1925-1926 között 22 763 q barna­szenet termelt (1925-ben 7725, 1926-ban 15 038 mázsa). 1923 júniusában érdekképviselet alakult az említett NHK Rt. részvényeinek majoritását megsze­rezni. Ezzel egyidőben új igazgatóságot is állítottak volna fel, mely egy nagyszabású vállalat megte­remtését célozta meg. Az igazgatóság felvidéki földbirtokosokból állt össze. Tagjai: gr. Khuen­Héderváry Károly nagybirtokos, a Grósz-féle Hosszúháti Gazdaság (Grósz Andor), Vasmegyeri Gazdaság (Lichtmann Mór), Győri Első Takarékpénztár néhány igazgatója, Kalmár Gusztáv Gyap­júmosó Rt. és dr. Szalay Géza. A vállalat új igazgatói lettek: Mikovinyi Jenő alelnök, dr. Németh Károly GYET elnöke, Kalmár Gusztáv, Kertész Elemér MOVE ügyv. igazgató, dr. Szalay Géza Bu­dapesti Értéktőzsde, Farkas Richard földbirtokos, dr. Eisler Imre ügyvéd, Abzinger Gyula bányafő­tanácsos. Az alaptőke és tartalékalap 60 millió korona volt. A vállalat fő fogyasztójának a MÁV és a budapesti Viktória malom számított. Az üzemben lévő bányatelkek: Salgótarján, Zagyvapálfalva, Kisterenye, Mátramindszent, Nagybátony és Szécsény által behatárolt területen voltak. Bányájuk azonban csak Szalmatercsen volt, a község északi részén a Nagy-patakba ömlő Hagy­más-patak első keleti mellékvölgyében. Itt egy délnyugati irányú és 70 méter hosszú, méterenként 0,4 métert lejtősödő egyvágányú lejtősaknával 0,5-0,7 méter vastag széntelepet műveltek. A barna­szén 4500-5000 kalóriás, kagylós törésű, jó minőségű volt. A 63 kh terület alatt 1 millió q szenet tételeztek fel, amit napi 500 q-s termeléssel fejthetnek. A lejtősaknában a szállítást gőzvitla végezte. A szakképzettség nélküli vezetés azonban megmutatkozott a bánya működésében. 13 Vitális István szerint a szalmatercsi terület akkor érne valamit, ha a szomszédos Karancsság, Ságújfalu határában is szénterületet szerezne az SKB Rt. A statisztikák szerint a Krúdy-bánya 1922-ben 1200 q-t, 1923­ban 30 520 q-t termelt. 1923 áprilisában változás történt a tulajdonos személyében s ettől kezdve Nógrád-Hevesi Kőszénbánya Rt. néven szerepelt a bánya, amit szalmatercsi néven jelöltek. A meg­különböztetés azért is szükséges volt, mert az NHK Rt. Mátramindszenten, Mátraszuhán is bányászkodott. A szalmatercsi bánya 1924 áprilisáig 9340 q szenet termelt, a másik két bánya júli­usban már nem közölt termelési adatokat. Eddig az időpontig 2060 q szenet adott. Vitális István 1939-ben azt közölte, hogy Jenőffy Zoltán Szalmatercsen 1925-ben 7725 q szenet termeltetett. 14 Eisele Ottó, az SKB Rt. bányamérnöke szerint 1923 december végéig a községtől ÉK-re a Balázs Józsefnétől bérelt 64 kh területen hat egyszerű bányamérték és három határköz adományozása so­rán 313 256,4 m 2 terület volt lefedve bányatelekkel. A Hagymás-patak mellékvölgyében a széntelep ÉNY-felé lejtősödött, átlag 0,5 méter vastag, meddő beágyazástól mentes, kagylós törésű és jó mi­nőségű volt. A széntelep egy, mindkét oldalon 250 méterre levető lépcsőben feküdt, melyben a ve­tő a telepet meggyűrte. Mind a bányaszállítás, mind a víztelenítés egy 24 LE-s gőzgéppel működte­tett vitlával és két 100 l/sec teljesítményű Worthington szivattyúval és két kézi szivattyúval történt. A külszíni szállítást a MOVE-tól bérelt 600 mm nyomtávolságú, 7 kg-os sínekkel szerelt tábori ló­vasúttal végezték. A bányától a községig 900 méter hosszúságban volt lefektetve a sínpár, melyen 12 db 5 q-s csille szállította a kitermelt szenet. A lejtősaknának 50 000 q feltárt szénvagyona s 1 millió q reménybeli szénmennyisége volt. Szalmatercsről lovas kocsikkal szállították tovább a szenet pl. Szécsénybe, ahol vasúti kocsikba rakták át. Természetesen ezek az átrakások tovább rontották a szén állagát. A bánya termelése novemberben 4400, decemberben 3672 q volt. Rentábilis bányászat azonban nem volt remélhető, mivel a szénvagyon csekély mennyiségű, a terrágium pedig magas volt. Az üzem berendezése, a szállítási, víztelenítési berendezései kezdetlegesek, műszaki vezetése pedig gyenge volt. Nem tekintették komoly szénbányának. 15 A „Nógrádtercsi Kőszénbánya" és jogutódja a „Nógrád-Hevesi Kőszénbánya Rt." 1926. január 1-én tartott közgyűlést, ahol az igazgatóság beszámolt az 1924 évi munkáról, a társaság veszteséges mérlegéről. Az igazgatóság ezek után javasolta a közgyűlésnek a társaság felszámolását. A közgyű­lés ehhez egyhangúlag hozzájárult és megköszönte az igazgatóság tevékenységét. 16 310

Next

/
Oldalképek
Tartalom