Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

„Nógrádtercsi" néven szerepelt. 1922. szeptember 7-én alapították, elődvállalata a Géza Szénbánya Rt. volt. Az alapító tőke 84 millió korona. Szénbányái: Mátramindszent, Mátraszuha és Szalmatercs. Az igazgatótanács tagjai: dr. Eisler Ede, Farkas Richard, Kalmár Gusztáv vezérigazgató, Kertész Elemér üzemigazgató és dr. Szalay Géza.

12 A Krúdy bánya 1922-1924 között 40 000 q, Jenőffy Zoltán 1925-1926 között 22 763 q barnaszenet termelt (1925-ben 7725, 1926-ban 15 038 mázsa). 1923 júniusában érdekképviselet alakult az említett NHK Rt. részvényeinek majoritását megszerezni. Ezzel egyidőben új igazgatóságot is állítottak volna fel, mely egy nagyszabású vállalat megteremtését célozta meg. Az igazgatóság felvidéki földbirtokosokból állt össze. Tagjai: gr. KhuenHéderváry Károly nagybirtokos, a Grósz-féle Hosszúháti Gazdaság (Grósz Andor), Vasmegyeri Gazdaság (Lichtmann Mór), Győri Első Takarékpénztár néhány igazgatója, Kalmár Gusztáv Gyapjúmosó Rt. és dr. Szalay Géza. A vállalat új igazgatói lettek: Mikovinyi Jenő alelnök, dr. Németh Károly GYET elnöke, Kalmár Gusztáv, Kertész Elemér MOVE ügyv. igazgató, dr. Szalay Géza Budapesti Értéktőzsde, Farkas Richard földbirtokos, dr. Eisler Imre ügyvéd, Abzinger Gyula bányafőtanácsos. Az alaptőke és tartalékalap 60 millió korona volt. A vállalat fő fogyasztójának a MÁV és a budapesti Viktória malom számított. Az üzemben lévő bányatelkek: Salgótarján, Zagyvapálfalva, Kisterenye, Mátramindszent, Nagybátony és Szécsény által behatárolt területen voltak. Bányájuk azonban csak Szalmatercsen volt, a község északi részén a Nagy-patakba ömlő Hagymás-patak első keleti mellékvölgyében. Itt egy délnyugati irányú és 70 méter hosszú, méterenként 0,4 métert lejtősödő egyvágányú lejtősaknával 0,5-0,7 méter vastag széntelepet műveltek. A barnaszén 4500-5000 kalóriás, kagylós törésű, jó minőségű volt. A 63 kh terület alatt 1 millió q szenet tételeztek fel, amit napi 500 q-s termeléssel fejthetnek. A lejtősaknában a szállítást gőzvitla végezte. A szakképzettség nélküli vezetés azonban megmutatkozott a bánya működésében.

13 Vitális István szerint a szalmatercsi terület akkor érne valamit, ha a szomszédos Karancsság, Ságújfalu határában is szénterületet szerezne az SKB Rt. A statisztikák szerint a Krúdy-bánya 1922-ben 1200 q-t, 1923ban 30 520 q-t termelt. 1923 áprilisában változás történt a tulajdonos személyében s ettől kezdve Nógrád-Hevesi Kőszénbánya Rt. néven szerepelt a bánya, amit szalmatercsi néven jelöltek. A megkülönböztetés azért is szükséges volt, mert az NHK Rt. Mátramindszenten, Mátraszuhán is bányászkodott. A szalmatercsi bánya 1924 áprilisáig 9340 q szenet termelt, a másik két bánya júliusban már nem közölt termelési adatokat. Eddig az időpontig 2060 q szenet adott. Vitális István 1939-ben azt közölte, hogy Jenőffy Zoltán Szalmatercsen 1925-ben 7725 q szenet termeltetett.

14 Eisele Ottó, az SKB Rt. bányamérnöke szerint 1923 december végéig a községtől ÉK-re a Balázs Józsefnétől bérelt 64 kh területen hat egyszerű bányamérték és három határköz adományozása során 313 256,4 m

2 terület volt lefedve bányatelekkel. A Hagymás-patak mellékvölgyében a széntelep ÉNY-felé lejtősödött, átlag 0,5 méter vastag, meddő beágyazástól mentes, kagylós törésű és jó minőségű volt. A széntelep egy, mindkét oldalon 250 méterre levető lépcsőben feküdt, melyben a vető a telepet meggyűrte. Mind a bányaszállítás, mind a víztelenítés egy 24 LE-s gőzgéppel működtetett vitlával és két 100 l/sec teljesítményű Worthington szivattyúval és két kézi szivattyúval történt. A külszíni szállítást a MOVE-tól bérelt 600 mm nyomtávolságú, 7 kg-os sínekkel szerelt tábori lóvasúttal végezték. A bányától a községig 900 méter hosszúságban volt lefektetve a sínpár, melyen 12 db 5 q-s csille szállította a kitermelt szenet. A lejtősaknának 50 000 q feltárt szénvagyona s 1 millió q reménybeli szénmennyisége volt. Szalmatercsről lovas kocsikkal szállították tovább a szenet pl. Szécsénybe, ahol vasúti kocsikba rakták át. Természetesen ezek az átrakások tovább rontották a szén állagát. A bánya termelése novemberben 4400, decemberben 3672 q volt. Rentábilis bányászat azonban nem volt remélhető, mivel a szénvagyon csekély mennyiségű, a terrágium pedig magas volt. Az üzem berendezése, a szállítási, víztelenítési berendezései kezdetlegesek, műszaki vezetése pedig gyenge volt. Nem tekintették komoly szénbányának.

15 A „Nógrádtercsi Kőszénbánya" és jogutódja a „Nógrád-Hevesi Kőszénbánya Rt." 1926. január 1-én tartott közgyűlést, ahol az igazgatóság beszámolt az 1924 évi munkáról, a társaság veszteséges mérlegéről. Az igazgatóság ezek után javasolta a közgyűlésnek a társaság felszámolását. A közgyűlés ehhez egyhangúlag hozzájárult és megköszönte az igazgatóság tevékenységét.

16 310