Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

SKB Rt. nem számolt.

8 1933. október 20-án Nagy Lajos eladta a Baksaházi Kőszénbánya Vállalatot az SKB Rt.-nek az 1932. november 16-án vett Majlik Jánosné Baksa Mária féle szénjogokkal együtt. Ezt a területet azután majd az SKB Rt. 1940. december 24-én Baksa Lászlónak adta el.

9 Nagy Lajos közben más cégekkel is tárgyalt, így Bortnyák István nagybátonyi bányaigazgató is referál ajánlatáról 1934. február 16-án. A levél szerint már korábban felajánlotta nekik (NUEI Rt.) a baksaházai szénterületet, melynek határában volt a Mocsáry féle 90 holdas birtok. A lejtősaknából a határig ereszkét is hajtottak 1 méteres széntelepben (!) s ennek alapján Hoffmann Mátyás bányamérnök tárgyalt is Mocsáryékkal. A feltételek elfogadhatatlanok voltak, mert az első három évben évi 10 000 pengőt és q-ként 8 fillér terrágiumot kértek. 1934. szeptember 29-én keltezett levél szerint a Baksaházi Szénbánya (Kőszénbánya) bérlője a gyöngyösi Bodollay Andrásné volt. A bánya műszaki vezetését a Kisterenyén lakó Hoffmann Mátyás irányította.

10 Nagy Lajos zagyvapálfalvai kereskedő továbbra is közvetítő szerepet vállalt a baksaházi bányászat érdekében. 1935. január 31-én telefonon értesítette az Rt. Igazgatóságát, hogy Princz Ede baksaházi bányavállalkozó átadná a Mocsáry Sándorral kötött szerződését és betársulna 5000 pengővel a „szerződésbe". Mivelhogy a Princz féle vállalkozás előtt „az idei tél és az útiviszonyok amúgy is betették az ajtót" Nagy Lajosnak negatív választ adtak. Baksa Dezső 1938. március 21-én keltezett jelentése szerint a Gyöngyösvidéki Kőszénbánya Rt. Baksaháza-pusztán folytatott bányászatát beszüntette. Termelése 1938: 1503 q volt. Áprilisban már a Mocsáry Sándor féle terület szénjogát illetően a bérlő Bodollay Andrásné és a nádújfalusi Sugár cég kötött megállapodást.

11 Az SKB Rt. úgy vélte, hogy Mocsáry területén már oly sok „bányabetyár" dolgozott, hogy az újabb érdeklődés már nem jelentős. Az itt nyitandó bánya nem okoz nagyobb kellemetlenséget az SKB Rt.-nek a különböző művelési módok és „rablások" következtében. 1938. július 16-án Baksa Dezső a Sugár cég karancsapátfalvi terjeszkedési szándékát jelezte az SKB Rt-nek. .Amennyiben azonban sikerülne neki százalékos alapon szerződést kötni, az már kellemetlenebb volna reánk nézve - Kérjük tehát, szíveskedjenek a Sugár cég működését figyelemmel kísérni és az esetleges szerződéskötést egy-két Strohmann útján meghiúsítani".^

2 1940. december 27-én kezdte meg Palicza János karancskeszi vállalkozó általános kutatási engedély birtokában a terület bejárását. Egy év után 1941. december 22-én jelentette be az SKB Rt-nek, hogy 78 méter mélységben 0,78 méter vastag széntelepet fúrt át. Jelentését a vállalat szakemberei kétkedéssel fogadták, mert ismereteik szerint a kérdéses terület inproduktiv.

13 1944-ben az SKB Rt. a Feldmann Miksa féle területen (Karancsapátfalván) a Rau-aknában fejtés alatt álló III. telepet tárt fel, fejtésre nem érdemleges kifejlődésben.

14 Az ÉKI Rt. által biztosított szénjogok, melyek az SKB Rt. kezelésébe mentek át: OL. Z. 222. 27. cs. 284. Pap-Szász Lajosné 1912-1946 Bányatelkek: 285 Róm. kat. plébánia 1920 286 özv. Turcsányi Gusztávné és társai 1920 287 Mocsáry Sándor 1921 OL Z. 222. 1. cs. 16. Mocsáry László 1921-1940 17. Baksaházi kisgazdák 1934-1944 OL Z. 222. 3. cs. 42. Feldmann Miksa 1933 Jegyzet 1. Nógrád és Hont vármegye. Szerk: Ladányi Miksa. Bp. 1934.169-170. o. Nógrád megye történelmi helységnévtára. Salgótarján. 1989. Museumi Értekező. VII. 44. o. SUBA.Banska Stiavnica. Bansky kapitanát Banská Bystrica. 1859/1058., 1860/115. 2. Papp Károly: A magyar birodalom vasérc és kőszénkészlete. Bp. 1915.781. о 3. Nógrádi Lapok és Honti Híradó. 1895. január 20. 4. Papp Károly. 1915. im: 781.0. Oest. Zeitschrift für Berg-und Hüttenwesen. 1896.500.0. Kányás I. EKIRt. Kotrocó III. SKB Rt. Kányás II. SKB Rt. Kotrocó V. SKB Rt. Kotrocó VI. SKB Rt. 264