Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)
Etes XVII. 1937 II. sz. Amália-lejtősakna Etes XIV. 1938 Etesi-lejtősakna Etes XIX. 1938 IV. sz. Amália-lejtősakna Etes XVIII. 1939 Rau-lejtősakna Karancsság V. 1941 II. és III. sz. Ságújfalui lejtősakna Karancsság VI. 1942 Karancsság I. 1938 Ságújfalu, I. sz. táró Karancsság II. 1938 Ságújfalu II. sz. lejtősakna Karancsság III. 1939 Etesi-lejtősakna Karancsság IV. 1941 Ságújfalu III. sz. lejtősakna Karancsság V. 1941. Ságújfalu III. sz. lejtősakna Etes XVI. 1938 Etesi-lejtősakna Karancsság VI. 1942 Ságújfalu II. sz. lejtősakna Karancsság VII. 1944 Karancsság VIII. 1948 Jegyzet 1. SUBA. 1872/454., 1873/852. 2. Papp Károly: A magyar birodalom vasérc- és kó'szénkészlete. Bp. 1915.781. o. 3. Papp Károly. 1915. im: 779.0. 4. OL Z. 222. 5. es. 60. sz., 61.SZ. OL. Z. 222.34. es. 367. sz. 5. OL. Z. 223.195. es. 80/1. d. OL. Z. 221.3. es. 38., 40., 41. d. 6. NMLXI. 5.15.d. 78. sz. NML. XI. 5.15. d. 47. sz. Kishartyán A Ménes-patak völgyében, a 276 méter magas Kerek-hegytől ÉNY-ra fekszik a falu. Két pusztája van: Kőkút és Hadászó. Az első adatunk 1870-ből származik az itt folyó baraaszékutatásról, mely nagy valószínűséggel helyi birtokos, Kandó Józsefné Gyürky Petronella kutatásaira vonatkozik. Kandóné 1869-70-ben vizsgáltatta meg birtokát. Hantken Miksa munkájából tudjuk, hogy 1869 novemberében járt Kishartyánban, ahol megtekintette a szénkutatásokat. Az SKB Rt. kutatott a területen, azaz „Wéber úr, aki a salgótarjáni bányák legnagyobb részét megnyitotta". A későbbiekben Kandó Aladár birtokos kért 1882-ben kutatási engedélyt területére. 2 Azonban kutatásának eredményéről nincs ismeretünk. Az SKB Rt. jóval később, 1904-ben vette meg Kandó Aladár 71 hold nagyságú szénterületét, majd 1905-ben pótszerződéssel bővítettek. 3 Kandó birtoka Hadászó- és Kőkútpusztán volt. Kandó Terézia és Berta megbízottja, Korány Árpád mérnök ajánlotta fel 1922. június 23-án a család további szénjogosítványait a község „Árnyoldali" dűlő nevű részén. Róth Flóris 1922ben miután bejárta a területet, nem találta érdemesnek arra, hogy itt szénbányászat alakuljon ki. 4 A kishartyáni birtokosokkal csak 1933-ban szerződött az SKB Rt., majd az utolsó szerződést 1937-ben kötötte meg özv. Berger Izidornéval (Blau Sarolta) és gyermekeivel: Berki Andorral, Berki Károllyal. Berger Izidor Heves és Nógrád megye területén volt földbérlő, 1917-ben vette meg a 620 holdas Kandó birtokot, ahol intenzív állattenyésztést folytatott. 1919-ben hunyt el, a birtokot özvegye vezette. 5 293
