Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

ken a bányaművelés, az üzem annál inkább rá volt utalva a munkástelepítésre és annak fejlesztésére. A nagyobb barnaszénmedencék közül a salgótarjániban is eleinte a lakosság nem volt kapható a bányamunkára, de a századforduló utáni évtizedekben a 6592 főből már 4355 (66,1%) a bányavidék községeiből származott. A férfimunkások csoportjából a föld alatt dolgozott a megyében 6142 fő közül 4609 (75%). A barnaszénmedencék közül a legtöbb föld alatti munkás a Sajó-völgyiben volt található (79,2%), mert a szénelőkészítés és egyéb külszíni munkást viszont tatabányai medencében találjuk (36,9%). A telepített munkások száma a községi lakosságból kikerülő munkások számával összehasonlítva a következő képet mutatja: Szénmedence Telepített munkás Az összlétszám %-ban Zsil-völgyi 11077 93,1 Tatabányai 5730 85,9 Egyéb terület 3151 42,2 Nógrádi 2237 33,9 Sajó-melléki 1977 42,2 Budapesti 948 55,1 Esztergom-vidéki 444 35,2 4.2. A vezető szerep elvesztése Az első világháború előtt a barnakőszén termelésben a legmagasabb termelési mennyiséget már a tatai szénmedence produkálta (+ 1 652 897 q). A salgótarjáni medence, mely 1909-ig a széntermelésben vezető szerepet töltött be, a jó konjunktúra mellett, a kedvező feltárásokból közel 500 000 q-val emelte termelését. A legtöbb szenet a Zsil-völgyi bányák termelték 19 219 476 q-val, de a tatabányai bányák termelése is közelítette ezt a szintet 17 562 956 q-val. Mind a két medence túlszárnyalta a salgótarjáni eredményét, mely 15,7 millió q-val a harmadik helyre csúszott vissza. Az ország széntermelésében való részvétel %-os megoszlása: 1. Zsil-völgyi szénmedence 23,5% 2. Tatabányai szénmedence 21,5% 3. Salgótarjáni szénmedence 19,3% 4. Sajó-völgyi szénmedence 15,6% 5. Kisebb bányák 10,6% 6. Esztergomi szénmedence 5,2% 7. Budapest vidéki 4,1% 1899-1911 között a szénmedencék fejlődése rohamos volt, 1909-ben a Zsil-völgyi szénmedence vette át a vezető szerepet 20,5%-ról 23,1 %-ra növelve termelésének részarányát. A salgótarjáni szénmedence részesedésének változása a szénmedence szerepének, jelentőségének hanyatlását vetíti elénk. Év % Év % 1899 32,3 1905 22,7 1900 31,6 1906 21,6 1901 29,8 1907 21,8 1902 27,5 1908 22,0 1903 25,1 1909 20,5 1904 23,7 1910 19,7 60