Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)
az Ágoston-tárót. (Időpontot nem írtak). Jelentéktelen ki üzemként szólt róla Dzsida József. Az Ágoston-táró termelése összesen 80 000 q lehetett. 1885-ben Gauthier fakereskedő küldött be szénmintát Pálfalváról elemzés céljából, a mintavétel helye azonban ismeretlen. 27 A Felsőpálfalva község területén fekvő Frigyes-akna művelési területe Vizslás, Sóshartyán községek alá is benyúlt. 28 Az akna helyét a Bányagépgyártól (a volt bányai központi műhely) délre, a Nyírkúti hegy (348 m) ÉK-i oldalában, a Kányakőn kell keresni. Mélyítése 1894-ben kezdődött el Kányakő keleti oldalában, a Szánas patak mellett. Mélysége 193 méter volt. Az akna a dombtetőn létesült, az osztályozója a völgyben épült meg, ez tette lehetővé az akna háromszintes rakodójának létrehozását. Az akna szája alatt 50 méterre lévő kihúzótárón (rakodótáró) szállították az osztályozó szintjére a barnaszenet. A meddőzés a külszínig történt, a meddőhányó a domb oldalában alakult ki. A 149 méterben lévő második szint (az elsővel együtt) képezte a szállítóvágatokat. A feltárt széntelep 0,8-0,9 méter vastag volt, ezért nagy terület alatt kellett a bányaművelést folytatni. A bányamunka két részből tevődött össze: egyrészt az aknaművelésből, melynek során az akna körüli jó minőségű, vastagabb pilléreket fejtették le, másrészt a kihúzó táró szintjében illetve alatta fekvő és ereszkékkel feltárt területek táró műveléséből. 1905-ben kénytelenek voltak az andrásfalvi mezőt egy, az akna II. szintjéről homokkőben kihajtott 3,5 km hosszú keresztvágattal feltárni. A keresztvágat szintje felett lévő teleprészt siklóval, az alatta lévőket ereszkékkel művelték le. 1900-ban majd 1913-ban a régi Antal-akna illetve a csókási bánya (István-akna) fejtési üregeibe lyukasztottak és vízbetörést kaptak. 1913-ban gázbetörés is történt. 29 Általában jellemző volt az itteni települési viszonyokra, hogy igen sok s nagy magasságú vetők táblaszerűen darabolják fel a területet, aminek következtében minden egyes teleprészen újabb és újabb feltárást kellett eszközölni. A nehéz viszonyokat a szén kitűnő minősége enyhítette. 1910-ben próbálták ki az alacsony telepben használható villamos meghajtású rudazatos Pick-Quick típusú réselőgépet, amivel 60 méter széles pasztát tudtak dőlésmentés aláréselni. A kísérlet jó eredményt hozott, azonban a kitermelt szén elszállításának megoldatlansága miatt abbahagyták a kísérleteket. 30 A tárókban haladó pásztafejtést alkalmaztak csapás irányban és átlós haladó pásztafejtést teljes tömedékeléssel. 31 Az aknaszállítást 85 LE-s Compound rendszerű gőzgéppel hajtott kétdobos szállítógép látta el. Volt egy 108 LE-s triplex Worthington típusú gőzszivattyú, a bányában pedig több, kisebb teljesítményű szivattyú, melyek a zsompba nyomták fel a vizet. A légaknán gőzerővel működő Capellrendszerű ventilátor biztosította a levegőcserét. A gőzszükségletét 3 db Dürr-Gehre féle kazán szolgáltatta. 1896-tól vezették be a villamos energia üzemet Frigyes-aknán. 32 Az andrásfalvi 3,2 km hosszú keresztvágatban elektromos mozdonyszállítás volt, melyet 2 db Siemens és 2 db Ganz gyártmányú mozdony végzett. A siklók Obach-féle végtelen kötelű szállító villákkal üzemeltek. 33 Frigyesaknán 1917-ben rázócsúszdával is kísérletet folytattak az 50 méteres front szélességében. A kísérlet azonban érdemi eredményt nem hozott. A bányának 73 kisebb siklója, ereszkéje volt összesen, hoszszúságuk elérte a 14 km-t. 1920-ban fejezte be működését az akna, összesen 24 020 000 q szenet termeltek ki belőle. A régiek által a nagyobb távolságok miatt bennhagyott szénpilléreket 1930-ban nyitott Frigyes-lejtősaknával termelték ki. A szállítás azonban körülményes volt. A villamos vontatású keresztvágaton a szenet a pálfalvai völgybe, a meddőzést a lejtősaknán a szomszédos déli völgybe történt. A bánya levegője azonban rossz volt, megnehezítette a bányabeli munkát. A nehézségeket a széntelep vastagsága és jó minősége ellensúlyozta. 1941-ben zárták be a bányát. Fennállása alatt 4 600 000 q barnaszenet adott. Az akna helye megtalálható, tégla falazata a külszínen is látszik. A meddőhányóra vezető siklópálya nyomvonalát közlekedésre használják. A Frigyes-aknai alagút (az akna rakodótárójának) külszíni nyílása a lakótelep melletti körút közelében található. A bejárati portál nagy része elomlott, tömedékelés nem fedi a bejáratot, belátni a bányaüregbe. 34 A Frigyes-akna szene a pálfalvai rakodóra került, amely 1899-ig kézi erővel működött. Mivel 1894-ben Frigyes-akna és Amália-akna között megépült a villamosvasút, Amália-akna szenét is fogadta. 1905-ben épült meg az első szénosztályozó 40 tonna/óra teljesítménnyel. A Ganz-Danubius gyár gépei háromféle szemnagyságot állítottak elő. 1914-ben a Schlick-Nicholson rendszerű új rakodó üzembeállításával már hétféle minőségű szenet osztályoztak 160-170 vagon/nap teljesítménnyel. 1930-ban vibrátorral egészítették ki a berendezést, melynek teljesítőképessége 28 tonna/óra volt és 512
