Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)
széntelepet. A 4. sz. fúrás a 3-astól DNY-ra 1 km-re a 280-as magassági pontnál volt. Az 5. sz. fúrást ettől DNY-ra 0,6 km-re mélyítették. A kutatások szerint 250-300 méter mélyen érhető el a széntelep, melyet Vitális Sándor véleményezett. Bányát azonban nem nyitottak. 3 Jegyzet 1. MÁFI. Adattár. С III. 15. Róth Flóris jelentése. 1921. január 21. 0L.Z. 222.12. cs. 127-128-129-130.1938-1945. 2. NML XI. 5.27. d. 33/8.1939. szeptember 8., december 2. 3. NML. XI. 5.27. de. 33/8.1939. december 20. Vizslás A település Salgótarjántól (Zagyvapálfalva) DK-re a Vizslás-hegy (333 m) lábánál a Vizslási patak mentén fekszik. Keletről Kazár, délről Kisterenye határolja, melyeknek határában jelentős bányászat alakult ki. A szénbányászat lehetősége az 1859-60-as években került szóba ezen a területen is. Először Brellich János és társa Windsteig Georg terveiben tűnt fel Vizslás, mint olyan terület ahol az általuk alakítandó társulat alapját képező barnakőszén előfordul. A már meglévő bányajogosítványaik mellé ekkor vásárolták meg „Cartony udvari tanácsos vizslái" szén vagyonát. 1 A név feltételezhetően elírás, ilyen nevű birtokos nem volt a területen. Ellenben ismerünk 1826-tól Gosztonyi vagy Goszthonyi Pál nevű birtokost, akit majd a Baranyay család követett. 2 Brellichék 1860. január 20-án keltezett beadványa szerint a 16 zártkutatmány között szerepelt Vizslás is, ahol 3 öl (5,4 méter) mélységben 3 és fél láb (1 m) vastag széntelepet tártak fel. A bányamunka ebben az időben zavartalanul folyt. 3 Mint ismeretes időközben Brellich és társa vállalkozása csődbe került, a vizslási bányászat ideiglenesen megszűnt. Baranyay Antal földbirtokos 1873-ban már ismét bányászkodott Samu I. és Samu II. bányatelkén. Ezt Hantken is megemlítette munkájában. 4 A bányakapitányság-statisztikákban 1876-tól szerepelt Vizslás, de csak 1878-1880 közöttjeleztek évente 4 bányamunkást. 1882-ben azonban már csak egy bányamunkásról tudunk. Érdekes azonban a gyors változás, 1883-ban 38 bányász tűnik fel a statisztikában, majd 1886-ban 230 főről van tudomásunk. Ezek meg-oszlása: 208 férfi, 2 nő, 20 gyerek. Ezután a létszám ismét leesett 3 főre. 5 A bányakalauz 1888-as számában, majd 1892-ben Baranyay Anna és társai (Kurtakeszi lakosok, ma Szlovákia, Kratke Kesy) voltak a tulajdonosai a bányának. A szénterület nagysága 8 kettős bányamérték volt (721 862 m 2 ), meghatalmazottja Szabó Mihály aki Vizslás-Újlak pusztán lakott. 6 Ez a tény azt jelenti, hogy a Baranyay féle bányákat a falutól DNY-ra kell keresnünk. 189092-ben a bányatelek Baranyay Gáspárné és Jeszenszky Sándorné örököseinek a tulajdonában volt. 7 1898-ban Böckh János Vizslás község területén két bányatelek feltárás alatti meglétéről tudott. 8 Valószínűleg ekkor már Guttmann Izsák és fiai bérelték terrágium fejében a szénterületet. 1894-ben a magyar geológiai intézet kémiai laboratóriuma megvizsgálta a beküldött vizslási szénmintákat és 5470 kalóriásnak találta. 9 1894-ben az SKB Rt. is megjelent a területen, az úrbéresektől, zsellérektől örökáron szénterületeket vásárolt. 1896-ban Sándor ispán Ferenctől, 1900-ban özv. Baranyay Gáspárnétól és társaitól Kisterenyére is vonatkozó szerződéssel jutottak hozzá 4 kettős bányamérték nagyságú területhez. 10 A bányakalauz 1900-ban az SKB Rt. bérletéről szólt, hasonlóan Kalecsinszkyhez. Az SKB Rt. azonban saját tulajdonú területnek tüntette fel Vizslást. A megszerzett jogok birtokában 1903-ban Újlak pusztán 190 méteres kutatóaknát mélyített az SKB Rt., majd kutatóvágatokat készíttetett. Azonban a feltárt szén nem volt megfelelő minőségű, ezért felhagytak a további kutatásokkal. A Vizslás-Újlak pusztai bányamező benyúlt a Solymossy család VizslásKisterenye közötti birtokába. Szénvagyonát 17 millió q-ra becsülte Hoffmann Richard bányamérnök, aki a régi Guttmann Izsák féle tárót és egy kibúvást nyitotta fel újból a községi beltelken. 11 Az SKB Rt. 1906-1914 között a községgel határos területeken kezdett bányászkodni, mivel a terv506
