Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

11. Szvircsek Ferenc: 1985. im: 90. о. Nógárdi Lapok és Honti Híradó, 1886. június 18. 12. A Munka. 1928. március 3. Tarjáni képek. 13. Gerber Frigyes: A munkás jólétintézményekről. In. BKL. 1898.107-113., 131-136. o. Molnár László: Gerber Frigyes szerepe a salgótarjáni szénbányászat XIX. század végi fejlesztésében. In: BKL. 1981.629-632. o. Szvircsek Ferenc: 1990. im: 306-307. о. 14. Salgótarján története. 1972. im: 136., 143-144. о. Dzsida József, 1944. im: 40-45. о. SUA. 1997. im: 87., 109-110.0. 15. Salgótarjáni Lapok. 1908. április 15. 16. Salgótarján és Vidéke. 1908. november 25. 17. Szvircsek Ferenc. 1985. im: 92. о. A Munka. 1926. április 24. Salgótarján dicséretei 18. Martiny Károly. 1948. im: 6.0. 19. Martiny Károly. 1948. im: 6-8-0. Dzsida József, 1944.101-104., ül. 152-160. o. Salgótarján története. 1972. im: 130., 133. о. OL.Z. 223.195. es. 80/1., 80/2., 196. es. 80/3. sz. Salgótarján kataszteri birtokvázlata. 1921. NTM. Filmtár. 11354-11457. Théta-JK-KFT. A nógrádi szénmedence bezárt bányáinak összefoglaló katasztere. 1995.

1.35-36. o. Magyarffy Károly: 40 év gépészeti tevékenységének fejlődése a nógrádi szénbányáknál. 19451985. Salgótarján, 1988.61.0. 20. Salgótarján megyei jogú város térképe, 1940. Dornyay Béla: 1929. im: térképmelléklete. 1927. Kéziratos összeállítás (1944) Dornyay Béla salgótarjáni kalauz részére. Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság. Bp. 1938.150-152. o. 21. OL.Z. 928. cs. 107/2. Pachinger Gyula: A Nógrádi Szénbányászati Tröszt koncepció kialakíthatóságának egyes kérdéseiről. Salgótarján, 1967.18. sz. táblázat. Salgótarján. Útikalauz, Salgótarján, 1981.13-50. o. Börzsöny, Cserhát útikalauz, Bp. 1982.288-298. o. SUA. 1997. im: 91-164.0. Таг A Mátra nyugati szélén, a Zagyva völgyében fekvő település. Keletről a 311 méter magas Oldal hegy határolja. Róth Flóris az SKB Rt. igazgatója 1921-ben vizsgálta meg a területet s úgy találta, hogy az ún. Herzog-féle szénterületből (860 kh) produktív lehet 780 kh, mely a községtől keleti irányban feküdt a Bükkoldalban. A terület északi irányban határos volt a nagybátonyi állami szénbányászattal, mely mintegy 700 méterre feküdt. A barnaszén mivel gyenge minőségűnek bizonyult, Taron sem bíztatott jobb minőséggel. Róth a szénvagyont 14,5 millió q-ra becsülte 4,5 millió m

2-en, vastagságát 0,65 méterben gondolva. Több évi csönd után az SKB Rt. 1938-1945 között több szénjogi szerződést kötött a helyi birtokosokkal, ám szénbánya nyitására nem vállalkoztak.

1 Egy kisebb cég, a Sugár-féle bányatársulat kutatásokat végzett 1939-ben a területen, pontosabban Cseresnyés Aladár ny. csendőr százados birtokán. A kutatás eredményéről nincs adatunk.

2 Az SKB Rt. 1939-ben Wohl Lipótné Rosenfeld Líviával kötött szerződés értelmében decemberben fúrásokat végeztetett Taron. Ebből a 3., 4., és 5. fúrás a Wohl féle területen történt. A Kőerdőtetőtől (Tar ÉK-i része) ÉNY-ra 374 méter magassági pontnál mélyítették le a 3. sz. fúrást. A széntelepet itt 300-450 méter mélyen tippelték. A 2. sz. fúrás 261 méter mélyen érte el a 505