Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

20. Déry Károly: Magyar Bányakalauz. 1914.57. о. Szentes Ferenc. 1943. im: 29. о. Alliquander Ödön: Magyarország bánya- és kohóipara az 1912-1926. évben. Bp. 1931.299. o. 21. 0LZ.222.43.CS.542.sz

. 22. OLZ. 223.195. cs. 80/1. Szentes Ferenc. 1943. im: 29. о. Vitális István: Magyország szénelőfordulásai. Sopron. 1939.268. o. MÁFI. Adattár. С V. 29. Bérczy Sándor jelentése. 1932. augusztus 13. MÁFI. Adattár. С V. 30.1932. december 12. 23. Bányászati és Kohászati Lapok. 1923.212. o. NTM. Adattár. 1631-74 Vitális István. 1939. im: 268. о. Gazdasági, Pénzügyi és Tőzsdei Kompass. 1927-1928. III. k. 1927.506. o. Magyar Compass. 1928/1929. II. 70. o. OLZ. 223.195. cs. 80/1. sz. OLZ. 223.2. cs. 19. sz. MÁFI. Adattár. C.V. 70.1941. május 12. Nagy Magyar Compass. 1940-1941. II. 74. o. NML XI. 5.27. d. 33/7. sz. 24. NML. XI. 5.27. d. 33/7. sz. 25. NML. XI. 5.27. d. 33/8. sz. 26. Gazdasági, Pénzügyi és Tpzsdei Kompasz. 1927-1928. III. k. 1927.1073. o. 1936-1937. III-IV. k. 1936.646. o., 1929-1930. III. k. 928. o. Nagy Magyar Compass. 1928/29. II. 78. o. NML. XI. 5.25. d. 33/2. sz. 27. OL Z. 221.3. cs. 30. sz. OL. Z. 222.42. cs. 537. sz. OLZ. 223.195.cs.80/1.sz. Erdmenn Gyula-Pető Iván: A magyar szénbányászat a felszabadulástól a hároméves terv végéig. Bp. 1977.162.0. 28. OLZ. 223.195. cs. 80/1. sz. 29. Lassan József: A nógrádi szénbányászat felszabadulás utáni műszaki története. 1945-1980.

1. Salgótarján. 1984.33. o. NTM. BK. gysz: 89. Kisterenye Kisterenye a Mátra és a Cserhát között, a Zagyva-folyó, a Vizslási-, Kazári- és a Tarján-patak egyesülésénél létrejött ártéri-medencében fekszik. Ugyancsak itt ágazik ki a Budapest-Salgótarján vasútból a kál-kápolnai szárnyvonal. 1982-ig önálló nagyközség, 1984-től Bátonyterenye néven egyesült Nagybátonnyal. 1989-től város. Kisterenye területének széntelepei átmeneti kifejlődésűek, struktúrájuk és telepvastagságuk eltérő a szomszédos pálfalvai és mizserfai terület telepeitől. Kisterenye mint centrum körül kialakult bányaüzemek nehéz geológiai adottságokkal küszködtek, az I. és III. telepet fejtették, nagyobb területű, jó minőségű széntelepek nem keletkeztek, ezért jelentősebb bányaüzemek sem alakultak ki. A nagyüzemi szénbányászkodás csak az 1920-as évek után indult meg.

1 A község fejlődésének az alapja a szénbányászat és a vasútvonal kiépülése volt a 19. század közepétől. A helyi földbirtokosnak, Gyürky Pálnak jeles gazdasága volt itt juhászattal, dohánytermesztéssel, szőlőtermeléssel, sőt sör és pálinkafőzésre szolgáló házon kívül üveghutát is működtetett Dornyay Béla Kisterenyéről szóló tanulmánya szerint. 398