Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)
A kerületi statisztika a munkáslétszámról Év Munkáslétszám Ebből Összesen Férfi Nő Gyermek 1888 315 288 2 25 1889 319 295 2 22 1890 377 350 2 25 1891 405 372 2 31 1892 431 395 2 34 1893 + 423 380 2 41 1894 438 393 2 43 1895^ 430 379 2 47 + bányakapitánysági statisztika Homokterenyét és Mátranovákot együtt említi ** az adatok összevontan az ÉKI Rt. bányászata alatt szerepelt területi bontás nélkül. A kerület bányászatának fellendülését a szénbirtok nagyság növekedése is jelzi. Az ÉKI Rt. 1895-ben Horváth Bertalan, Horváth Ilona, Endre Béláné Horváth Róza területét, 1900-ban Haitsy László birtokát, 1905-ben Horváth Bertalan majd 1912-ben Varga, Éles és Béres családok területét szerezte meg. 12 Amikor az SKB Rt. a szénjogosítványokat átvette az ÉKI Rt-től, ezek a szerződések is átruházásra kerültek, sőt az SKB Rt. további területeket is vásárolt 1937-ben Krausz Manótól, Endre Viktortól. 1941-ben hivatkozva az 1873-ban kötött Nádasdy Erzsébet szerződésére, megegyezett Nádasdy Gézával a szénjogának eladásáról. 13 Az SKB Rt. bányanyitásai között meg kell említeni a mizserfai völgyben létesített Ferenc-lejtősaknát, melyet 1927-ben mélyítettek. Külszíni nyílása a bányateleptől keletre, a mizserfai szénrakodó mellett déli irányban található. Az 500 méter hosszú új lejtősakna szénvagyona 8 millió q volt. 1940-ben szűnt meg a termelése 7,6 millió q barnakőszén kitermelése után. Legnagyobb széntermelése 1936-ban volt 1,2 millió q-val. 14 A mizserfai János II lejtősakna szénvagyonát 1944-ben 40,5 millió q-ra becsülték, melyből a tervek szerint 627 072 q-t termelnek ki. A szénvagyonba felvették a II. telepet, mely Mizserfa felől megfogható. A termelés átlagosan 22 vagon volt naponta. A széntermelésből a fejtésre 53%, ennek 80%-a frontfejtésre esett. A munkáslétszám 257 fő. A telepet 1943-ban készítették elő frontfejtési kísérletre, s közben légaknát is készítettek. A telep fedője azonban rosszul omlott, vizes volt és ezért a haladó frontfejtést nem lehetett továbbhajtani. Ki kellett menni a fejtési terület széléig, és csak innen jöhettek visszafelé telepíteni. Nagy gondot okozott a 40 méteres előrehaladás után jelentkező kőzetomlás. 15 A nagy bányavállalat mellett kis próbálkozások is megjelentek a szénterületen. Közülük elsősorban a helyi birtokos Horváth Bertalant kell kiemelni, aki Bertalan bányatelkén (90 232 m 2 ) 1894 óta bányászkodott egy 1,4 méter vastag széntelepben. A rendelkezésre álló adatok szerint Horváth szénterületet adott el az ÉKI Rt.-nek 1895. december 17-én és 1905. december 6-án. Közben 1904-ben kapott egy kettős bányamértéket barnaszénfeltárásra, ahol egy táróval 121 méter után 1,2 méter vastag széntelepet ütött meg. 1905-ben már 300 méter hosszú szállítópályája és 40 méteres külszíni lóvasútja volt. Munkásai közül négy aknász két csilléssel évi 2000 q barnaszenet termelt. 16 1907. október 4-én Horváth Bertalan és neje Várady Mária hozzájárult ahhoz, hogy az SKB Rt. az ingatlanukon - ahol jelenleg egy akna volt - területet foglalhasson és használhasson. Papp Károly által közölt 8000 q-s termelést csak 1910-ben érte el Horváth Bertalan. A külszíni lóvasút már 100 méter hosszú volt, a munkáslétszáma azonban kettőre csökkent. 18 Az 1911-ben megjelent megyei monográfia adatai szerint Homokterenyén két kőszénbánya volt: az egyik az ÉKI Rt. kezelésében a másik pedig Csintalan Ábrisné tulajdonában. A Csintalan-bánya volt azonos a Horváth Bertalan és társai vállalkozással. Csintalan Ábrisné nevével máshol nem találkozunk. 19 1914-ben egy bányatelken működött a bánya, 400 méteres földalatti pályával, négy csillével. A négy munkás 6000 q barnaszenet termelt földalatti pályával, négy csillével. A vál392
