Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

készített villamos bányamozdony második és harmadik példányát vette meg az ÉKI Rt. és Csibajon állította szolgálatba 1892-ben. Később 1896-ban Baglyasalja is kapott 4 db mozdonyt, melyből 2 db 25 LE-s motorral készült. A mizserfai mozdonyok egyenáramú, kettős munkavezetékkel, sínvisszavezetés nélküliek, a baglyasaljai mozdonyok egyenáramú munkavezetékű, sínvisszavezetéses rendszerrel üzemeltek. Az SKB Rt. 1896-ban vette meg a pálfalva-etesi 790 mm nyomtávú vasútjához a 4 db villamos mozdonyát. 1908-ban a pálfalvai Frigyes-akna kapott 2 db 7,5 LE-s mozdonyt. A kéttengelyes baglyasaljai mozdonyok szolgálati súlya 8 tonna, a pálfalvaiaké (négytengelyes, lánchajtású) 10 tonna, a kéttengelyeseké 4,5 tonna volt.

42 A baglyasaljai barnakőszénbányászat megszűnése Az ÉKI Rt. 1881-től összesen 107 millió q barnaszenet bányászott ki a terület alól. Megalakulásakor 1881-ben 897 000 q szenet termeltek, 1926-ban elérte az 1 600 000 q-t. Az SKB Rt.-vel kötött fúzió után emelkedett 2,5 millió q-ra a termelés. Az utolsó évben már csak Rau-akna termelt, ahol a régi baglyasi minőségű szenet hozták a felszínre. Rau-akna 1939-ben történt bezárásával a baglyasi kerület bányászata is megszűnt.

43 Az első világháború után Laufer Sándor Baglyasalján 1922-ben egy koráábban felhagyott bányával kísérletezett. 1923-ban Kralovánszky Imre a vicinális útjavításának hozzájárulása kapcsán fejtette ki, hogy a vicinális utat teljesen tönkretevő Laufer kőszénbányájával hozassák azt rendbe, s utána döntsenek az útfenntartás jövője felett. 1922-ben nyitotta fel kis bányáját Laufer Sándor, melyből szenet a bányaigazgatói lakástól kezdve majdnem az egész út mentén fuvarozták, amit az ÉKI Rt. épített meg. Később a kertek végében vasút ment le a rakodóig egy kis kitérővel. 1925-ben a bányatelket már törölték a szénvagyon kimerülése folytán. A bányatelek nagysága 7,9 ha volt, termelése 1922: 26 200 q, 1923: 81 000 q, 1924: 67 760 q volt.

44 A két nagy bányavállalat között az affiliációt 1925. január 1-vel a teljes fúzió követte, melynek során a baglyasaljai bányaigazgatóság megszűnésével az ÉKI Rt. összes bányaüzemei az SKB Rt.-vel való egyesülést, illetve az abba való beolvasztást olyképpen mondta ki, hogy az SKB Rt. minden 5 db ÉKI Rt. társulati részvényért az 1925-ös évtől kezdődő osztalékra jogosult saját társulati részvényt adott. Az ÉKI Rt. mint önálló iparvállalat 43 évi fennállása után megszűnt. Összes bányájából ezidáig 146 085 000 q barnakőszenet, mintegy 1,5 millió vasúti kocsinak megfelelőt termeltek ki.

45 Az ÉKI Rt. igazgató-elnökei az alapítástól a megszűnésig

46 1881-1882 gr. Eszterházy István (1822-1899) 1883-1889 Fröhlich Gusztáv 1890-1897 Deutsch József 1898-1901 Berzeviczy Albert (1853-1936). Konzervatív kultúrpolitikus, országgyűlési képviselő. 1903-1905 kultuszminiszter, 1905-1936 az MTA elnöke. 1902-1914 br. esetei Herzog Péter (1838-1914) nagyiparos, nagykereskedő, 1904-től báró. 1915-1917 dr. Stiller Mór (1842-1917) Az ÉKI Rt. meghatalmazottjai a Baglyasaljai kerületben: Farkas János bányagondnok 1896, Ullreich Jenő bányaigazgató 1905, Schmidt Jenő bányaigazgató 1917, Haffner Ferenc igazgatóhelyettes, főbányagondnok 1917, Pora János és Kralovánszky Imre főbányagondnok 1920, Németh Ferenc bányamérnök, Almási Ignác főkönyvelő. A bányavezető mérnökök: Krupár Géza, Császár Pál, Rückschloss N. főaknász, Martiny Károly gépészeti vezető. 1920 előtt Schwank Károly gépmester, Neubéler-Nemesi Gyula művezető. A bányák rangidős vezető mérnökei ahhoz a nemzedékhez tartoztak, akik a könnyebben elérhető és olcsón művelhető, minél kisebb gépészeti eszközt igénylő szénmezők termelését irányították. 381