Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

A szénbirtokok változása (szénmennyiség: q) Bányakerület 1892 1905 1917 Baglyasaljai 62 245 000 51 083 768 48 225 685 Albert 16 083 768 8 528 167 Gusztáv 7 507 491 2 020 190 Alagúti bánya 1 632 720 Szánas 13 000 000 12 266760 Csókás 9 000 000 9 000 000 Kotrocó 4 000 000 4 000 000 Baglyasaljai-lejtősakna 1 770139 Bedabánya 637 429 Karancslapujtő 10 000 000 Mizserfai 50 900 000 53 919 361 65 943 625 János-akna 17 058 520 24 477 750 Ortvány-akna 2 200 025 3 147 925 József-akna 14 660 816 26 726700 János-akna 12 000 000 Kazár 8 000 000 11 591250 Összesen: 114 145 000 105 143 340 1 14 169 310 Az ÉKI Rt. egy 100 kh terület örökáron történő megvételének ügyét még az első világháború előtt megindította, a háború miatt a jogi rendezése elhúzódott. A terület a már meglévő saját szénterületbe volt beékelődve mintegy 5 millió q szénvagyonnal. Az ÉKI Rt. termelésének alakulása 1893-1905 között 46 877 994 q barnakőszenet termeltek, 1906-1917 között a termelés 40 745 790 q-ra csökkent. 1893-1917 között összesen 87 623 784 q barnakőszenet termelt a vállalat. A Baglyasaljai kerületben művelés alatt egy széntelep állt, melynek vastagsága 0,3-0,8 m volt. Két akna és 3 lejtősakna termelt (Albert- és Gusztáv-akna, Alagúti-lejtősakna). 1913-ban kimerült a Bedavölgyi-lejtősakna, Szánas-pusztán fúrásokkal kutattak a szén után, feltárták a telepet, majd az Albert-akna alagútjából vágatot hajtottak a területre, 1912-1936 között termelték a barnakőszenet. A Mizserfai kerületben a széntelep vastagsága 0,95 m volt. Itt három akna termelte a szenet. Mátraszele határában a János-akna művelési területe Homokterenyére is kiterjedt, Nemti bánya határában a József-akna, az Ortvány-akna termelt. Kutatások Szalmatercs és Karancsság határában folytak. Az ÉKI Rt. bányaterülete 23,5 km

2 nagyságrendű területre terjedt ki. 1910-ben 24 km

2 feltárt területen 10,8 millió q, a 44 km

2 valószínűsíthető területen 140 millió q szénkészletről beszéltek. Maga a terület tehermentes volt, kivételt a Károlyi-hitbizomány területe volt Nemti határában. A Baglyasaljai kerület szene 4700-4800 kalóriás értékével egyike volt a legkedveltebb hazai szeneknek. Fényes, fekete, kagylós törésű szén 60-250 m mélységben, 0,5-0,55 m vastagságban fordult elő. A Mizserfai kerületben 3 széntelep található, de csak egyet fejtettek. A 80-200 m mélységben előforduló széntelep 0,7-1,2 m vastag volt. Tompa, barna-fekete színű, kocka törésű és 4000-4200 kalória értékű. Víztartalma 20%-os, gyorsan málott, rövid ideig lehetett csak raktározni. A szakirodalom generátor szénnek nevezte, csibaji szénként értékesítették. Az SKB Rt. vezetőinek megbeszélésein gyakran felvetődött a kérdés, hogy a bányászatuk szomszédságában egy erős, konkurens társasággal álljanak-e szemben, vagy egy érdektársra támaszkodva, vele vállvetve folytassák a vidék bányászatát? A gazdasági élet még nyolc évig érdektársi viszonyt tartott lehetségesnek. 376