Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

21. Hantken Miksa: Magyarország széntelepei és szénbányászata. Bp. 1878.286. o. Losonci Hírlap. 1879. március 23. 22. Losonci Hírlap. 1879. április 6. 23. Losonci Hírlap. 1879. október 5. 24. OL Z. 222.1. cs. 1.sz. 1880/425. sz. NML. XV. 3. Andrásfalva. 1881. szeptember 5.7445. sz., 1881. november 7.8859. sz. OL Z. 223.195. cs. 80/1. d. 8899/1881. 25. Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az etesi bányavidéken. In: Múseumi Értekező. III. Salgótarján. 1985.55-57. o. 26. NML. V. 171. a. Salgótarján nagyközség kpv. jkv. 13. k. 1888. május 12. NML Filmtár. 237. d. 682/1883. sz. 27. NML. XV. 3.1889. február 21.296. sz. 28. OL. Z. 223.195. sz. 80/1. d. 720/1904. sz. NML. XV. 3. Andrásfalva. 1904. február 27.720. sz. NML. Filmtár. 237. d. 728/1882. sz. 30. NML XI. 5.15. d. 139. sz. Besztercebányai Kereskedelmi és Iparkamara jelentése. 1891.54. o., 1892.74. o., 1897.36. o. NML. XI. 4.7. d. 72. sz. NML. XXIX. 105. a. 1.d. 370/1940 Baglyasalja (Salgótarján) A település a Tarján-patakba torkolló Baglyas-patak völgyében, Salgótarjántól DNY-ra alakult ki. 1950-től Salgótarján közigazgatási része. Keleti irányban a Szilas-hegy (346,7 m) vagy Szilas tető határolja. Észak felől a Szele-völgy, délnyugati irányból a Szánas verő és a Tőkés oldal zárja le. Salgótarjánból több úton is megközelíthető a település. A Fő utcán (Rákóczi út) déli irányban haladva a Nagyállomásnál (St. Külső pu.) nyugati irányban követve a közutat, Baglyasalja „Szilas allya" részét lehetett elérni, ahol 1921-1923 között épültek ki a bányamunkások házai. Továbbhaladva a völgyben, juthattunk a községbe. Egy másik megközelítési lehetőség a salgótarjáni bányaigazgatóság épülete előtt húzódó villamos bányavasút mellett gyalogosan a kaszinó, asztalosműhely előtt elhaladva az ún. „Cigánykútnál" választási lehetőség volt: jobbra bekanyarodva a Szentgyümölcsi-völgybe juthattunk (Idegér és Eperjes között) vagy tovább haladva déli irányba, az 1914-ben felhagyott, majd 1922-ben újranyitni tervezett Jakab-tárók (Jakobi) rakodóját és a bányavasút alagútjának északi nyílását lehetett elérni. A Szentgyümölcsi-völgy elején az 1937-ben mélyített József-lejtősakna egyik bejáratát és haldáját lehetett látni. A Baglyasalja-Salgótarján közötti alagút (601,7 m) falazott szakaszát még az 1970-es években is használták központi robbantóanyag raktárként. Az 1970es évek végére felszámolták a raktárt, az alagút bejáratait beomlasztották. A kisvasúti forgalomirányító őrház lakóházként funkcionál. Az északi alagúti bejáratot már nem lehet megtalálni, mivel a várost elkerülő ún. új 21-es műút építése során töltésanyagot termeltek ki erről a területről. A déli kijárat mintegy 35 m hosszan megmaradt, jó állagú portálja (1996-ban megszűnt) után 3 m hosszban betonidomkővel és téglával van kifalazva, majd 30 méter hosszban nyitott kapuíves fém biztosítású, deszka béléssel, mely korhadt állapotú. Az alagút beomlasztott nyomvonalán a bejárattól 40 méterre az alagút egy nyitva maradt szakaszának felszakadása található. A Szilas-hegy megkerülése után jobbra kanyarodva a szénosztályozó és a nagy homokkő bányák mellett lehetett elérni a bányavasút alagútjának déli nyílását és a bányászházakat. A harmadik megközelítése a községnek a villamos keskeny nyomtávú bányavasúton volt lehetséges az 1925-ös egyesülés után. A pálfalvai rakodóról érkező kisvasúti szerelvények egy 10 méteres alagúttal keresztezték a baglyasi szerelvények vasútvonalát. A bejárati portálok betonból készültek, az alagút tégla falazatú. A keleti bejáratot már nem használják, hulladék töltötte fel a vasúti bevágás helyét. A bányavasút to363