Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

es föld alatti szállítópálya, a felszínen 2,3 km-es lóvontatású és 2 km mozdonyvontatású iparvasútja, gondnoka Süss Ferenc volt.

59 A Guttmann-féle bánya 1907-ben a Diósgyőri Vasgyár tulajdonába került.

60 A gyár ezzel a lépéssel szénterületet szerzett Nagybátonyban. Az SKB Rt. közben gr. Gyürky és br. Solymossy családoktól 1890-es években megszerezte Nagybátony, Dorogháza, Szuha, Mátramindszent szénterületét. Újabban mérték csak fel geológiailag és fúrták meg a területet. A Franki-puszta szénjogát is megszerezve egy régi tárót nyitottak fel. Az SKB Rt. szénterülete ezzel 7200 ezer m

2-re emelkedett. Nagybátony 2 100 000, Dorogháza 1 570 000, Szuha 2 510 000, Mátramindszent 1 021 000 m

2

. Ugyancsak Nagybátonyban özv. Almásy Ödönné területén (6 000 000 m

2-en) 33 millió mázsa, a szuhai közbirtokosok SKB Rt.-be ékelődött területén (4 000 000 m

2-en) 22 millió mázsa, összesen 94 millió mázsa szénvagyonra tett szert az SKB Rt. Ebbe a területbe ékelődött be a volt Guttmann féle, jelenleg Kincstári terület 5 millió mázsa szénvagyonnal. A kutatások alapján Gerő Nándor 1908-ban a területről a következő szakvéleményt adta: 1.) A Guttmann-féle bányában 0,8 méter vastag, de silány telepet fejtettek, mely helyenként csak 0,2 méter vastag és a szenet Diósgyőrbe szállítják. 2.) A bátonyi Solymossy-birtokon két fúrás volt 266 és 327 méterben. Az I. telepet 47 méterben 1,7 méter vastagságban fogták meg a II. telepet nem érték el. A második fúrásnál 316 méterben az I. telep 1,4 méter vastag volt, de használhatatlan. 3.) Solymossy-birtokkal határos Almásy-birtokon az I. fúrás 168 méterben I. telepet, 188 méterben II. telepet harántolta. Szénpad 0,45 méter. II. fúrás 262 méterben I. telepet, 278 méterben a II. telepet érte. Az I. telep 0,27 méter vastag felső és 0,3 méter vastag alsó padból állt, közöttük 0,5 méter volt meddő. A

II. telep 0,15 méter vastag felső és 0,35 méter vastag alsó padból állt, közöttük 0,10 méteres meddővel. A

III. fúrásban az I. telep 0,2-0,5 méter vastag, a II. telep 0,45 méter vastag volt. A Lengyend-puszta szénterülete tekintettel a Mátrára 6000 m

2-re becsülhető. A terület a bátonyi állomástól 2 km-es kötélpályával és 4 km-es altáróval válna elérhetővé. A Mátra felé eső telepet ereszkével szándékozták leművelni. A 33 millió mázsa szénre számolva 10 fillér/mázsa bekerülési költséget jelentene. Az összes bekerülési költség 81 fillér/mázsa (kerülköltség 65 fillér, beruházás 10 fillér, bérlet 3 fillér, kamatveszteség 3 fillér). Más vállalkozó ezen a területen a kis mennyiség miatt jövedelmező bányászatot nem nyithatott, ezért később előnyösebb feltételekkel talán meg lehetne szerezni a területeket - vélte az SKB Rt.

61 Bérczy Sándor, az SKB Rt. pálfalvai kerületének bányamérnöke vizsgálta meg 1908-ban az Almásy család lengyend-pusztai birtokát, melyet bányászati szempontból két részre osztott: 1.) A szenet nem tartalmazó területre, mely a birtok északi részén az Alsó-Lengyend pusztától a Felső-Lengyend pusztán túl egy km-re észak felé terjed. 2.) Ehhez csatlakozik a szenet tartalmazó rész, átlag 1,6 km széles és 3,75 km hosszú sáv alakjában kelet felé húzódva és a dorogházi szénterülettel határosán. Dél felől a Mátra, kelet felől a régi Guttmann féle G'elenleg Kincstári bányák) területtel határos. 1905-ben az itt mélyített fúrások negatív eredménnyel záródtak. 1908-ban az új fúrás a birtok keleti részét vizsgálta Felső-Lengyend puszta délkeleti részén, Nyírjes lápa keleti völgyében szintén negatív eredménnyel. A salgótarjániak a mátranovákinál is gyengébb szénre számítottak, melynek átlagos kalóriája 4500 volt. A terület leműveléséhez különálló aknát kellett volna építeni a 40,1 millió mázsa szénvagyonra. Az Almásy-birtok megvételét Bérczy végül is nem javasolta.

62 A Katalin-lejtősakna 260 méteréből 1911-ben nyugati irányban egy meddő keresztvágatot (VII. szint) hajtottak, amely 1912-ben 32 métert haladva a vetődést alkotó trachit eret érte el 135 méter mélyen, amiért a keresztvágatot északra és délre folytatták. Az északi meddő keresztvágat 129 méteres haladás után szintén elérte a 0,8 méter vastag alsó (II. sz.) telepet, a déli keresztvágat pedig 127 méter után a 0,25 méter vastag felső (I. sz.) telepet. Az alsó telepet nyugati (csapásmenti) irányban 100 méter hosszan feltárták. A fejtések a VI. szint nyugati oldalán folytak. A külszíni lóvasúti szállítást gőzüzeművé alakították át, s ezzel a szénszállító folyamatossága a szénbánya és az állami 331