Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)
ki tulajdonát képező hajózási és kotrási objektumok átengedésével. A vállalat megvette az Atlantica Trust folyami berendezéseit és kotrási üzemét. Ez az új vállalat tevékenységével hasznosan egészítette ki a vállalat profilját, eredményességét 2 pengős osztaléka is mutatta. 3.) A Lloyd Kerámiaipari Rt. szintén az Újlaki Rt. részvénytöbbségével 6 százalékos osztalékot, azaz 1,20 pengőt fizetett részvényenként. 4.) A „Lean" Svéd-magyar Építő Rt. az Egyesült Építőipari érdekeltsége volt, speciális építőipari gyártmányokat állított elő. 5.) A Focus Tüzeléstechnikai Rt. mellett a Portex Szénkereskedelmi Rt. A szénkereskedelmi viszonyok alakulása tette indokolttá, hogy termelési kapacitásuk biztosítása mellett kellő gondot fordítottak termékeik piacképességének fokozására, valamint üzletkörük további kiszélesítésére. 56 A Nagybátonyi Szénbánya Rt. tartva az SKB Rt.-nek a vállalat szénterületére való behatolásától, 1926. április 1-én bérbe vette a Diósgyőri Állami Vasgyár 1925-ben beszüntetett nagybátonyi bányaüzemét, a Katalin-bányát. Az üzletben nem a bánya egyébként kisméretű és gazdaságtalan termelése volt a fontos, hanem az iparvasút, illetve az SKB Rt. kizárása a területről. Az SKB Rt. szénterülete az Almásyak Lengyend-pusztai és a Kincstár Kecskés-völgyi szénterületei között, a maconkai szállás keskeny sávjában, továbbá a kincstári bányatelken túl nyugat felé (Kisbátony) terjedt. A Kecskés-völgy bányamezejében, Kisbátony-pusztán a Kincstár bányászkodott, az Illés, Mihály és József nevű bányatelken 1907 óta. A két széntelepet (mely egymástól 17-22 méterre volt) fejtette. A felső telep egy méter vastag, palás, meddős beágyazásokkal tarkított, az alsó telep szene sem volt jobb. Katalin-akna széntermelése: 1912-ben 261 625, 1913-ban 215 768, 1914-ben 272 789, 1915-ben 221 401, 1916-ban 249 790, 1917-ben 22 3916,1918-ban 209 987, 1919-ben 87 785, 1920-ban 111 434, 1921-ben 140 516, 1922-ben 142 373, 1923-ban 158 704, 1924-ben 136 421, 1925-ben 112 355 mázsa. Mielőtt a terület bányászattörténetének fejlődését tovább tárgyalnánk, szólni kell az azonos időben, de területileg eltérő helyen folyó bányászatról is. 1877-től gr. Károlyi László birtokában találjuk csere révén az Illés, József és Mihály bányatelkeket. Eredetileg Mátray Mihály Szárisznyó-patak völgyében fektetett bányatelkei voltak 1869-ben. A bányatelkek nagysága 1 150 067 m 2 , és 12 kettős bányamértéket és 2 határközt tartalmazott. A bánya sokáig nem üzemelt. 1892-ben vette bérbe Guttmann Izsák, valamint fiai (Alfréd és Hermann) cég. 57 Az SKB Rt. is korán felfigyelt erre a területre és megbízta Gerő Nándor salgótarjáni bányaigazgatót, hogy tekintse meg a bányát. Gerő, hallomás alapján úgy ítélte meg, hogy a látogatása során egy régi rendszerű, talán felhagyott bányát fog találni, de a valóság egy modernül berendezett, fejlődésben lévő bányát mutatott. A vasútállomáson volt egy kiépített rakodója, onnan vezetett a 2 km hosszú 760 mm nyomtávú vasút a kincstári kőtörőhöz. A kőbányától (Borostyán tető nyugati oldalán) drótkötélpálya vitte az andezitet a Kecskés-patak völgyében épült kőzúzóhoz, ahonnan iparvasút vezetett az említett vasútállomásra. A kőbányával átellenben volt a szénbánya tárónyílása. A bányát 2,5 km-es vasút kötötte össze a kincstári vasúttal. Három széntelepet tártak fel, melyek a Mátra felé dőltek. A vulkáni tevékenység hatására megemelkedtek és a hegyoldalon kibúvásokban láthatóvá váltak. Eleinte az I. telepet fejtették, majd abbahagyták. Alkalmasabbnak tűnt a II. telep bányászata. Dőlés irányában hatoltak be 120 métert, innen két oldalra csapás irányban több osztó közlét indítottak. A tárna, illetve lejtősakna szájánál gőzgép mozgatta az ereszke végtelen kötelű szállítóberendezését és egy kis gőzszivattyút. A tárna szájától siklón fékezték le a csilléket a vasút szintjére. A vasutat 1902-ben rakták le. A tervek szerint 1904-ben már napi 15 vagon szenet akartak a felszínre hozni. Bányaigazgató Hála nevű, 3-4 hetente Tatáról jár le, s intézte a bánya ügyeit. A II. telep 3 padból állt, 0,6-0,7 méter vastag, palás kilúgozott szene azonban helyenként fényes, szép, de néha 0,2 méterre is elvékonyodik. Guttmannék a közléket magasra vették ( 1,8 m), ezért sok meddőt szedtek ki. Gerő úgy vélte, hogy a bányát a felszerelés után a tulajdonos el fogja adni (ami 1907-ben be is következett). 58 1904-ben már 85 munkással 124 128 mázsa szenet termeltek. A bánya jelentősebb volt, mint a Kovácsbükky-cég (Mária-táró) bányája, mert 30 lakó-, műhely és egyéb épülete is volt. A táróban 1 km330
