Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

A tárókkal feltárt szén mennyisége 100 ezer mázsa volt, melyből 20 ezer mázsát fejtettek le. A főüzem is itt volt, a széntermelés 54 emberrel, 11 munkahelyen folyt 1918 októberében. A Gedeontáró munkáshiány miatt novemberben csak napi 400 mázsát termelt. Úgy tervezték, hogy a kincstári vasúti szállítás megjavulásával a termelést napi 800 mázsára emelhetik fel. A lakásviszonyok akadályozták meg a munkások áthelyezését Mária-táróról Szorospatakra. Az Aurél-tárót 1918-ban telepítették, ahol napi 50 mázsa széntermelést vártak, amit a Gedeon-tárón keresztül fognak elszállítani. A táró kihajtása után több munkahelyet telepítenek majd, így egy munkahely napi 100 mázsát fog adni. Ezekről a területekről napi 15 vagon szenet vártak, s legfeljebb 100 napig lehet a feltételezett 13 ezer mázsa feltárt szénpillérben dolgozni. A napi 40 vagonos, évi 1200 ezer mázsa szén kitermeléséhez feltétlen szükséges az új feltárások, valamint befektetések eszközlése. A program szerint 1919 márciusában már itt réselőgépekkel és pneumatikus fúrógépekkel fognak dolgozni. A bányamunkások számát 100 fővel szándékozták emelni, ugyanis jelenleg 188 munkást foglalkoztattak. Úgy tervezték, hogy május végével lezáródik a bányászat első, kezdetleges korszaka, ezen túl minden termelés modern eszközökkel történik és az állandó munkások lakáshoz juttatása is befejeződik.

41 A Mária bányatelek északi részén és a Lilla- és Gedeon-bányatelken új feltárást fognak indítani. (A Mária bányatelken már egy lejtősakna telepítése is megkezdődött, ez lett a későbbi Simi-lejtősakna.) Ez a kis „ferde akna" egy kb. 160 000 m

2 területet tárt fel, amelynek megállapított szénmennyisége 4,3 millió mázsa volt. Simi-lejtősakna dőlés irányában 300 méter hosszúra, csapás irányban a telep két szárnya 300 méter hosszban lesz feltárva, a folyosókból a megfelelő feltörések és később ereszkék telepítése által naponta 15 vagon szén termelhető ki (ez a napi termelés kb. egy év múlva lett elérhető). A kitermelt szenet kötélpálya segítségével szállították le az állomásra. A bányából a szállítást adhéziós vasúttal oldották volna meg olyan formán, hogy a Simi-lejtősaknát összekötik a Mária-táróval, s a maconkai részen gurítóval jutottak volna a felszínre. A szükséges szénmennyiség másik részét (napi 25 vagon) Szorospatakon a Lilla és Edmund bányatelkekből tervezték fejteni. Az itt lévő szénmennyiséget az SKB Rt. kutatófúrásai már feltárták és mintegy 120 millió mázsára becsülték. Erre csak egy évtizedes bányászatot lehetett telepíteni. A feltárás itt is csapás irányában hajtott alapközlék által történt, mely közlékből 100-100 méterre feltörésekkel nyerték a fejtési területet. Munkáslétszámot 200 főre tervezték, a vájárteljesítmény műszakonként 20 mázsa, míg a bányamunkások teljesítménye 7 mázsa, 30 munkanapot véve alapul. Az összes személyzeti igény 570 fő volt. Elfogadott elv, hogy csak a vájárokat veszik számításba, mert a többi munkás rendszeresen a vájároknál albérletben (ún. kosztosként) és a bánya közelében lévő falvakban nyert elhelyezést. A 200 vájár elhelyezése 5 négyes munkásházat igényelt. Ekkor azonban még csak négy ház és 3 barakk állt a telepen. A barakokkban a nőtlen munkásokat (vájárokat) helyezték volna el abban az esetben, ha még egy munkásétkezdéről is gondoskodnak. Elképzelés szerint 40 munkásház és egy étkezde elegendő lenne. A telep, illetve a bányászat kialakításához szükséges volt még egy segédmérnöki lakás, egy iskola, hat altiszti lakás, három kettős, háromszobás tisztviselői lakás, iroda, rendelő és élelemtár bővítése. A munkásétkezdét a tiszti étkezdével, 2-3 vendégszobával építették volna meg. A bányaüzem számára a következő felszerelést tervezték: szállítócsille; 7 mázsa raksúlyú a bányabeli szállításhoz 200 darab, 20 mázsa raksúlyú a bányától a rakodóig történő szállításhoz 60 darab. Villamos felvonó 4 darab, pneumatikus ventilátor 4-5 darab, vízemelő berendezés 3 darab, erőátviteli telep (350 HP). A szükséges befektetési összeg 3 687 000 koronát igényelt. Későbbi kivitelezésre maradt az istálló, a munkásfürdő, a kórház és az orvosi lakás. Elengedhetetlennek tűnt a 2 km hosszú vasút átépítése, hogy a napi 2 vagonos szállítást biztosítani lehessen. Elhatározott szándék volt, hogy az altiszti személyzetet részben lecserélik olyanokra, akik az intézkedéseket kellő szakértelemmel és igyekezettel keresztülviszik. Egy elhamarkodott döntésük azonban volt, ugyanis a tiribesi feltárást korainak tartották.

42 Heinrich Viktor és Lantos Ernő 1919. január 22-én tájékozódási céllal meglátogatták Nagybátonyt. A termelés Mária-táróban folyt, ahol a teljes szénmennyiséget feltárták és a még fellelhető mintegy 500 vagon szén kitermelése folyt, napi 5 vagonos teljesítménnyel. A másik telepen, Szorospatakon a feltárás a Gedeon-, Szent József- és Aurél-tárókkal, valamint az 1919-ben telepített 322