Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

széntelepet, melyben a felsőtelep 2,15 méter, az alsó telep egy méter vastag. A község határában 150-200 millió mázsa szenet tételeztek fel. Az Almásy-féle területről 4 millió mázsa, a tiribesi területről 2 millió mázsa szenet reméltek kitermelni, s ezt az összesen 6 millió mázsa szenet Nagybátony és Mátraverebély állomások között, a vasútvonal mellett felállított közös osztályozó és rakodó vágányról szándékoztak elszállítani. Legfontosabb teendőnek jelölték meg a terület fúrásokkal történő átkutatását. Nagybátonytól északra a következő községek írtak alá szénkitermelési szerződést: Mátraverebély, Szúpatak, Márkháza, Sámsonháza, Nagybárkány, Kisbárkány összesen mintegy 40 km

2 területen. Számítások szerint 400 millió mázsa szén lehet a mélyben. Úgy akartak berendezkedni, hogy elsősorban Nagybátony déli részén évi 4 millió mázsa, azután pedig évi 6 millió mázsa szenet termelhessenek.

38 Az 1918. augusztus 26-án tartott igazgatói értekezleten dolgozták ki Nagybátony fejlesztési programját. Ennek során 1918-ban 500 ezer mázsa széntermelést kívántak elérni a munkásság létszámának függvényében. 1919-ben már napi 5 ezer mázsa termelést, 280 munkanappal számítva mintegy 140 000 mázsát terveztek. Az első függőleges aknát pedig 1920-ban szándékoztak megtelepíteni. A beruházások során 1918-ban a következőket valósították meg: négy munkásház (4-4 munkáslakással), csendőrlaktanya, igazgatósági lakás (első részlet) villanyvezeték a Simi-aknához, Szorospatakhoz, Mária-táróhoz, téglagyárhoz, keskeny nyomtávú vasút befejezése és a kincstári vasút átépítése, egy mélyfúró garnitúra beszerzése, réselőgépek, kompresszorok vásárlása, téglagyár felállítása. Erőgépek (330 HP, 40 HP, 60 HP), centrale berendezése, erőcentrálé épülete és kémény. Szorospatakon barakk, altiszti lakás, siklók, drótkötélpálya a Simi-aknától a MÁV rakodóig. A vasúti rakodó meghosszabbítása, 80 db vasúti kocsi és 60 db csille átépítése, telefonvonal kiépítése. Összesen 1 890 000 korona értékben. A beruházási programban 1919-ben a következőket tervezték

39

: 70 négylakásos munkásház, igazgatói lakás (második része), bányamérnöki lakás, alkalmazottak étterme, munkás étterem és konzumhelyiség, 10 kétlakásos tisztviselő lakás, gépészeti felszerelés, réselőgépek, csillék. Összesen 1 500 000 korona értékben. Egy 1918 végén keltezett jelentés átfogó képét adja a nagybátonyi bányászat tényleges helyzetének és sok fontos információt hordoz. Heinrich Viktor, Cséti Róbert igazgatók még 1917. december 14-én megbeszélést tartottak, melyen megegyeztek abban, hogy a szénvagyonra alapozva 12 millió korona alaptőkével új részvénytársaságot hoznak létre. Ennek során megveszik a Lipták cégtől a nagybátonyi szénjogosítványokat. A további fejlesztésekre 2,5 millió korona hitelt is szerettek volna felvenni. Az egész tranzakció azt a célt szolgálta volna, hogy a Lipták cég ezen a módon 10 millió koronához jutva, azt beruházási összegének csökkentésére fordíthatná. A Lipták cég ekkor már Szorospatakon feltárt 1 400 000 mázsa szénvagyont, de még várható kb. 80 millió mázsa. Nagybátony község területén 20 millió mázsa volt a remélt szénmennyiség. A szénkitermelés márciusban 300 vagon, áprilisban 360 vagon volt. Ezt a mennyiséget a „Kakuk" bányából termelték ki, s azért nem tüntették fel, mert csak 1,5 millió mázsára becsülték szénvagyonát. Egy szakértő 1918 júliusában arra figyelmeztette a vállalatot, hogy szénterület ugyan van az országban elég, azonban egy megfelelő szénbányászat létesítése a közeljövőben a munkáskéz szűkössége miatt szinte leküzdhetetlen akadályokba fog ütközni. Ezt látszik már igazolni egy szeptember 19-i feljegyzés, mely a nagybátonyi szénbánya termelését napi 2000 mázsában adja meg (20 vagon) a munkáshiányra hivatkozva. A Mária-bányatelken telepített Mária-táróban 1917-ben 300 ezer mázsa szenet tártak fel, ebből 290 ezer mázsát már le is fejtettek. 1918-ban napi 1000-1200 mázsa szenet termeltek. A régi Ochtinszky-féle bányászat által lefejtett területen visszahagyott kisebb elvetett teleprészek feltárását is számításba véve, talán csak 50 ezer mázsa szén kitermelésére volt még lehetőség. A Szorospatak-völgyében adományozott három bányatelken - Lilla, Gedeon, Edmund - a feltárásokat szénkibúvásokon kezdték meg. A Gedeon bányatelken létesült az (Alsó és Felső) József-táró, az Aurél-táró és az 1. és 2. sz. Újtáró. A két széntelep közül a felső 2 méter vastagságú, az alsó pedig csak 0,9 méter vastagságú volt. A bányamezőt áttörő két andezitdajk 18-20 méter és 30-35 méter vastag.

40 321