Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Piliny Az Ipolytól keleti irányban, a Ménes-patakba ömlő Pilinyi-patak völgyében fekszik a falu. Keletről a 368 méter magas Pilinyi-várhegy, északról a 401 méteres Kő-hegy, délről a széles Ménes-patak medencéje határolja.

1 A területen riolittufára, illetve a tufa elmálásából keletkezett kékeszöld agyagra települt a szénkomplexum. Két telep volt itt lehetséges, a harmadiknak csak a nyomai találhatók meg a falu északkeleti részén látható bevágásban. Ez a legfelső telep. Középső telep a Cseres-hegy (275 m) nyugati oldalán lévő árokban volt feltárva. Itt egy lejtősakna és egy kisméretű táró volt kihajtva.

2 Pilinytől keletre, a Cseres hegytől délnyugatra futó vízmosásban már a múlt században kibúvásra telepített szénbányáról találunk adatokat Kalecsinszky és Papp Károly munkáiban. Kalecsinszky a szénmintát 4400 kalóriásnak határozta meg, mely után számtalan egyéni és társas vállalkozás kezdett kutatni a területen. Az alsó vagy főtelep nem volt feltárva, csupán a Cseres aljában 1898-ban br. Nyáry Jenő mélyítetett egy aknát s saját szükségletére termeltette a szenet.

3 Ismereteim szerint azonban már 1864-ben tudott volt a szén megléte a Kövicses dűlőben. A szénkibúvást a szerkezeti mozgások miatt csak a Cseres hegyen, pontosabban annak egyik árkában lehetett meglelni. A szénkibúvás a lejtősakna szájánál 0,4 méter vastag volt, 20 méterrel beljebb már elérte a 0,7 méteres vastagságot. A szén gyenge minőségű volt, ezért a további munkákat beszüntették. A főtelep a középső telep alatt 22-25 méterrel húzódott. Erre telepítette Nyáry az aknáját. Szene 1 méteres vastagságot ért el, de a rossz helyre telepített aknát a helyi viszonyok - a réteglapok szivárgó vize - 1903ban megbénította.

4 Nagy Sándor budapesti lakos 1908-ban kutató táróval vájást érdemlő széntelepet ütött meg Piliny határában. Nagy Sándor geológus volt, sikeres kutatását felajánlotta az SKB Rt.-nek kitermelés céljából. A táróval feltárt széntelepet Kovács István tekintette meg. A táró 200 méter hosszan csapás irányában haladt, majd 50 métert dőlésben tett meg. Több vetőt is talált a területen, ezért a telep előkészítése, illetve lefejtése sok nehézséggel járt. A dőlés menti vágatok mind vízben álltak, a 0,44 méter vastag telep pedig beágyazásokkal volt tarkított. Nagy Sándor öccse, Mihály bányamérnök a telepet 0,65 méter vastagnak jellemezte, de bemutatni már nem tudta. Kovács a következő szelvényt felvéve állapította meg, hogy a pilinyi széntelep nem alkalmas bányászkodás céljára: a 0,44 méteres telepből 0,04 méter égő pala, 0,14 méter szén, 0,10 méter fekete pala, 0,16 méter palás szén. 1909-ben Nagy Mihály és Sándor két bányamértéket kapott feltárásra és a megnyitott bányát két munkással üzemeltette. Volt 180 méter hosszú keskeny nyomtávú vasút, 50 méter hosszú sikló és 4 bányacsille.

5 Miután Guttentag Lipót vállalkozó egy árverésen megvette sógorától, Neubauer váci „kobrák cipőgyár" tulajdonosától a pilinyi birtokát, új vállalkozó tűnt fel a bányászatban. Neubauer a br. Nyáry birtokot, melynek tulajdonosa volt, korábban eladta Lesták nevű helyi gazdálkodónak, aki azonban nem tudta fenntartani a birtokot. így került árverésre az 1600 kh terület, amit Guttentag vett meg. 1909-ben a birtokon feltárt szén mennyiségének és minőségének megállapítását szerette volna elérni Guttentag, amit Humayer Béla el is végzett. Az SKB Rt. tisztviselője megtekintette a felajánlott bányát, mely ekkor már 300 méter hosszú volt, s egy pár ereszkével és feltöréssel át is kutattak. A palás szén továbbra is csak 0,4 méter vastag volt, ezért rentábilis bányászat kifejlődését most sem tudták garantálni. Az SKB Rt. nem kívánt a területtel foglalkozni, a bányát szüneteltették.

6 Egy évtized elteltével ugyancsak a Cseres hegyen, az árok felső részén, Klein Elemér létesített lejtősaknát egy szénkibúváson. A széntelep itt 0,4-0,7 méter vastag volt, a lejtősakna is bejárható, de a széntelep palából állt, tiszta szén csak centiméter vastagságban fordult elő. A lejtősakna alatt ennek ellenére egy tárót is hajtottak, azonban a szén nem lett vastagabb, sőt mélyebbre jutva elvékonyodott. A feltárást abba is hagyták - írta Vitális Sándor 1937-ben.

7 Eisele Ottó az SKB Rt. bányamérnöke 1922-ben szakvéleményt adott br. Lónyay István által felajánlott pilinyi szénterületről. Ő a széntelep közvetlen fedőjét három helyen észlelte: a falutól keletre a Rózsás-pusztánál, a templomtól keletre Csereserdő árkában, és a község északi részén, Tinkő 296