Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)
A telepek elvékonyodása miatt pl. Nagylóc területének feladását is javasolta Vitális Sándor az SKB Rt.-nek 1939-ben. 8 Végül megállapíthatták, hogy hiába volt Nógrádsipeken a széntelep több helyen is feltárva táróval, a széntelepek elvékonyodtak, a Nógrádsipek-Herencsény-Kiskér vonaltól keletre a területek kutatásával nem volt érdemes foglalkozni. 9 Szálai Tibor 1943-ban a még üzemben lévő sipeki lejtősaknát ismerve a Köteles-táró területének hasznosítása mellett foglalt állást. A csekély vastagság miatt a Szenes-kútnál s ettől északra 1 km-re az árokban látható lejtősaknából való termelést beszüntették, hiszen a víz is akadályozta a bányabeli munkát. 10 A Nógrádsipeki Kőszénbánya Vállalat már 1946-ban nem működött. A Munkás Szó tudósítása szerint Rigler Károly kőszénbánya tulajdonos a bányászok bérével nyomtalanul eltűnt, 22 bányász maradt munka nélkül. Ez az adat utal arra, hogy a Szálai által jelzett sipeki bánya, tulajdonképpen a Rigler féle vállalkozás volt a területen. A bányából kitermelt 12 vagon szén gazdátlanul hevert a bányánál. Egy fagáz generátor, egy felvonó, 100 méter drótkötél, kézi csörlő, EMAG lokomobil, villanymotor, csillék, szivattyúk hevertek kihasználatlanul. A Kőbányai Műtrágyagyár és a Cinkotai Szövetkezet hírek szerint hajlandó lett volna a bányát üzembe helyezni, de a tulajdonosokkal nem sikerült a találkozót létrehozni. Az állami kezelésbe vétel lett volna még a megoldás, de erre sem került sor. 11 Jegyzet 1. Cserhát útikalauz. Bp. 1970.181.0. 2. Vitális István: Magyarország szénelőfordulásai. Sopron. 1939.232. o. 3. MÁFI. Adattár. С 1.12. Vitális István jelentése. 1921. április 21. MÁFI. Adattár. С 1.14. Vitális István jelentése. 1930. április 4. MÁFI. Adattár. С 1.47. Vitális István jelentése. 1938. június 13. 4. MÁFI. Adattár. С 1.14. 5. NML-XXIX. 105. a. I.d. 1934. április 31. 6. Bányászati és Kohászati Lapok. 1932.380. o. MÁFI. Adattár. С 1.31. Vitális Sándor jelentése. 1935. MÁFI. Adattár. С 1.47. Vitális István jelentése. 1938. június 13. MÁFI. Adattár. С 1.49. Vitális István jelentése. 1939. június 13. OLZ.222.10.es . 99. 0L.Z. 928. 8. cs. 32. 7. NML-XI. 5.27. d. 33/7.1938. szeptember 8, szeptember 24., 33/8.1939. október 10. 8. MÁFI. Adattár. С III. 82. Vitális Sándor jelentése. 1939. november 6. 9. MÁFI. Adattár. С III. 104. Vitális Sándor jelentése. 1941. december 11. 10. MÁFI. Adattár. С III. 117. Szálai Tibor jelentése. 1943. március 29. 11. Erdmann Gyula-Pető Iván: A magyar szénbányászat a felszabadulástól a hároméves terv végéig. Bp. 1977.161.0. Munkás Szó. 1946. szeptember 29., október 20. Rimóc A Cserhát északi részén, sík területen, a Körtvélyes-patak mentén fekszik a település. Délről a 312 méter magas Vakarás-hegy határolja. 1 A rimóci Vakarás-dűlőben Schwank Károly nyitott egy kutató lejtősaknát, melyet vízmosásos árok közepén telepített meg. A bánya nyílása 1932-ben beomlott, vízzel telítődött s ez késztette a munkák felhagyására. Schwank a kibúváson hatolt be, s a rimóciak szerint szenet is termelt. A szakemberek ezt azonban kétkedéssel fogadták, mert semmi sem utalt arra, hogy a széntelep kibúvásán kezdődött volna meg a kutatás. Amit kibúvásnak véltek, az egy vetődéses kitöltés, amely sötét színű, leveles agyagokból és szenes málladékból állt. A területet azonban érdemesnek találták átvizsgálni, mivel a kibúvás egy kisebb, közeli széntelep lehetséges jelét árulta el. 2 249
