Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Nógrádmegyer A Cserhát északkeleti szélén, a 317 méter magas Csinger hegy alatt, több kis patak találkozásánál alakult ki a település. 1932-ben Bérczy Sándor tudósítása szerint Nagy Lajos zagyvapálfalvai malomvállalkozó és bányatulajdonos folytatott tárgyalásokat id. Pauncz Ferenc 360 holdas, Pauncz Izidor 421 holdas területük szénjogának lefoglalása ügyében. Nagy Lajos mögött francia vállalkozókat sejtettek, akik ekkor a Váci Kőszénbánya Rt. tulajdonosai voltak. Az SKB Rt.-nek a kisgazdákkal való tárgyalásait ez az érdekcsoport zavarta.

1 1934-ben Vitális István szakvéleményt adott a területről, s leírta, hogy 1923-ban Lucfalván kívül Nógrádmegyert is bejárta s itt a községtől délkeletre Vágáspuszta (Nagyvágás), Cserbérc-puszta közötti völgyben a „Juhakol" közelében széntelepes üledéket talált a felszínen. A leletből vékony széntelepre következtetett. Nógrádmegyerben a Pejacsevich-féle birtokra is szerzett szénjogokat az SKB Rt. azonban az elvégeztetett kutatások eredménytelenek voltak, 300 méteres mélységben csak 0,3 vastag miocén széntelepet találtak. A Pauncz-féle birtokon sem volt kilátás 0,02-0,3 méternél vastagabb, művelhető miocén típusú szénre.

2 Ferenczi István a Szilvásgödör alatti árokban (Mészáros-gödör) vékony, lencseszerű széntelep kifejlődését észlelte, melyet a salgótarjáni szénmedence ún. teríték vagy negyedik telepének határozott meg.

3 Barnaszénbányászat nem alakult ki a területen. Jegyzet 1. MÁFI. Adattár. С III. 40. Bérczy Sándor jelentése 1932. július 9. 2. MÁFI. Adattár. С III. 51. Vitális István jelentése 1934. szeptember 26 3. Ferenczi István: Adatok az Ipoly-medence Sóshartyán, Karancsság illetve Balassagyarmat körüli részének földtani ismeretéhez. MÁF11933-35 évi jelentése. Bp. 1939.750. o. Nógrádsipek A Cserhát északi részén, alacsony hegyek-dombok között 413 méter magas Csóka-hegy aljában, a Körtvélyes patak mentén fekszik a település. ' A felső oligocén széntelepecskék a szomszédos községek határában is sok helyen ismeretesek voltak. Minthogy feltűnően szép kinézetű volt a szén, mely magas fűtőértékkel párosult, ismételten bányászkodásra serkentette a vállalkozó kedvűeket. Tárókkal igyekezték feltárni ezt a szép oligocén barnaszenet Nógrádsipek, Lóc, Szátok községek határában. A baj csak az volt, hogy a szén vastagsága 0,1-0,3 méter vastag volt, majd teljesen elvékonyodott.

2 A község belterületétől délre, a Sipeki-patak völgyében és a vízjárta árkokban természetes feltárásokban került a felszínre a barnaszén. Vitális István szerint aki 1921-ben járta be a területet a herencsény-sipeki országút elején, eléggé nehezen megközelítő szakadékos völgyben alig arasznyi vastag szénstráfos homokkibúvást figyelt meg. Feljebb, 0,15 méter vastag, szép szögletesen törő széntelepecskét talált, melyet a II. telepre jellemző fedőpala borított. A Madarász-bérc (Csóka-hegy) északi oldalában, Sipek felé vezető völgy nyugati ágában egy kutatásban fél méter vastag szenet találtak 1910 táján. A sipekiek kutató gödröt ástak a kút mellett, amit azután abbahagytak mielőtt a szenet feltárhatták volna. Ez a terület egykor Pulszky Ágoston tulajdona volt. Pulszky kis tárót hajtatott ki, mely azonban bedőlt, néhány támfa a húszas években is látszott benne. (Pulszky 1886-ban Hoffmann Jakabbal alapított egy kis részvénytársaságot Etesen) A sipeki kis táró haldáján széndarabkákat is lehetett találni. Nógrádsipek déli részén, dr. Gross Jenő birtokán a Mély-árokban homokot tártak fel, s benne mintegy 0,12 méter vastag széntelepecske is előfordult a kisterenyei középső széntelepek csokoládébarna színű köztes agyagpalájával mutatott némi hasonlóságot. A kibúvások ezért a kisterenyei típusú középső széntelep (II. telep) jelenlétét bizonyították igaz vékonyabb, 0,3-0,6 méteres vastagságban. Kedvezőtlen volt még az is, hogy sem az alsó, sem a felső széntelep nem bújt ki a felszínre. 247