Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Miután Herencsényben is eredménytelenek voltak a kutatások, a sipeki kutatásokat nem készítették elő 1921-ben. A széntelep érdemi kifejlődéséről csak kutatófúrásokkal lehetett volna meggyőződni.

3 A Krúdy család vállalkozása keretében 1923-ban a falu délnyugati szegélyén kutatófúrásokat mélyítettek. Kézi fúróval 20-30 méteres mélységű fúrásokkal érdemleges eredményt nem lehetett elérni, mert az agyagos slírben csak 100 méter körül lehetett volna elérni a széntelepet, egy mélyre sülylyedt vetődési árokban. Nyugat és kelet felé 20-50 méter mélységben a völgyek talpa alatt is elérhető lett volna a barnaszéntelep. A Krúdy-féle Köteles-táró egy 310 méteres domb északi oldalában, egy oldalárokbeli bevágásban létesült a főtelep felső padjának kibúvásán. Kis bicskabánya volt - utólag megállapítva - mely a húszas évek végén működött, s a 0,3-0,35 méteres tiszta padot fogta meg, meredeken dőlő kibúváson haladt lefelé. Berendezése primitív a szakma véleménye szerint, kellő befektetés és tervezés nélkül létesült s csak helyi igényeket tudott kielégíteni. A Köteles tárótól délkelet felé, a Madarász-bérc felől lehúzódó völgykatlan túlsó oldalán egy vető által felemelt területen szintén volt egy kis szénkibúvás. Erre az 1920-as évek elején a szécsényi Blumberger Dezső és társa hajtatott ki egy tárót, haldája még az 1930-as években is látható volt, a tárója azonban beomlott. Vetődés vágta el a telepüket, mert elmulasztották az itteni szénbányászkodás elemi előfeltételét, az előfúrásokat. Nógrádsipek nyugati részének zömét birtokló szécsényi dr. Gross Jenővel kényszerült egyezkedni az SKB Rt. a bányászkodás érdekében.

4 Kutatásaik során a szenes telepet a legnagyobb feltárásban, a Köteles táróban figyelhették meg. A Csina és a Sipeki patakok között keletkezett vízjárta árokban bitumenes, barna leveles pala fordult elő, mely Salgótarján vidékén a vékony, középső (II. telep) telepnek felelt meg. A Köteles táró árkában a telep a völgy talpa felett mintegy 4 méteres magasságban húzódott. Egy kibúvásra telepített lejtősaknával 1932-ben Paulina N. és Szorcsik József kezdte meg a széntelep feltárását. A vállalkozók 200 hold területtel rendelkeztek, melyre 2%-os terrágium volt megállapítva. A lejtősakna 30-35 méter hosszúság után 0,3 méteres vastagságú széntelepet ért. Szorcsik József a 3735 kalóriás szénből néhány vagonnyi mennyiséget ki is termelt, de kénytelen volt belátni, hogy ezt a vékony és gyenge minőségű barnaszenet nem lehet gazdaságosan kitermelni. A munkálatokat abbahagyta, miután a lejtősaknától D-DK-re 250 méter távolságra az elvégzett fúrás sem tárt fel vastagabb telepet, ezért szénjogait megvételre ajánlotta fel. 1932-ben már mint megszűnt bánya szerepelt a szaklapokban. A MUEI Rt.-nek felajánlott terület nem volt érdekes, mert számára csak egy nagyobb, összefüggő szénterület jöhetett csak számításba.

5 Vitális Sándor 1935-ben még a nógrádsipeki Szorcsik-féle bányáról tett említést, ahol tanulmányozhatta a széntelepet. Szorcsik előtt Blumberger Imre (más forrás szerint Dezső) szécsényi lakos hajtott ki lejtősaknát annak az erdőbirtoknak az északi csücskén, amely akkor Gross Jenő tulajdonában volt. A terület azután Purgly Emil birtoka lett. A lejtősakna a Sipeki patak két forrása egyesülésénél illetve a délkeleti ág alsó részén, a kis híd nyugati oldalán a szén természetes kibúvása mellett nyílt. Itt egyébként több évtizeddel ezelőtt már táróval és ereszkével nyitották meg a széntelepet. Blumberger bányája a lejtősakna szájától 3 méterre mély kutató árkot ásatott így a szenet láthatta Vitális Sándor látogatása során, de csak egy teleproncs alakjában. A szén vastagsága 0,1-0,2 méter, mivel palásnak találták nem volt érdemes vele foglalkozni. Amikor Vitális bejárta a területet, természetes kibúvásokban 0,15 méter vastag szenet látott a Herencsény felé vezető úton. Ezért az SKB Rt. a herencsényi területen 5 fúrást mélyítetett és maximum 0,38 méter vastag szenet harántolt, így átlagosan 0,18 méteres széntelepet tételeztek fel. További 10 fúrásból 7 meddőnek bizonyult, 3 pedig 0,1-0,4 méter vastag szenet talált. A produktív fúrások szerint a szén átlagos vastagsága 0,25 méter volt. A 0,18-0,25 méteres szenet gazdaságosan nem lehetett kitermelni, mivel a Purgly-birtokon (Pereshegy-Málnahegy) a vastag slír miatt 100-200 méter mélyen lehetett a szén.

6 Blumberger Dezső 1938. szeptemberében megkötött sipeki szerződését Nagy Lajos zagyvapálfalvai kereskedő ajánlotta fel az SKB Rt.-nek. A vállalat át is vette a jogosítványokat terrágium előleg nélkül, mert nem bízott abban, hogy bárki is Nógrádsipeken belterjes széntermelést folytasson, mert a legközelebbi vasútállomás is kb 10 km-re van, a széntelep pedig túlságosan is vékony. 1939. októberében Szorcsik is átruházta a szénjogokat az SKB Rt.-re.

7 248