Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Ennek ellenére Vitális István 1939-ben megjelent könyvében (valószínűleg korábbi kutatásaira támaszkodva) Lócon, Illés Vilmos kutatásait is figyelembe véve megemlítette, hogy a felső oligocénben mélyített fúrás 350 méter mélyen 0,2 méteres széntelepecskét harántolt.

7 Vitális Sándor 1941-ben Garáb-Hollókő-Nagylóc környékét ismertetve azt írta, hogy a felszínt középső miocén korú andezit borítja, mely a tari fúrásnál több száz méteres vastagságot mutatott. Felszínre került a magasabb szénfedő középső miocén korú slír is 300-400 méter vastagságban. Úgy tudta, hogy a község szélén, illetve a szomszédos területeken pedig ekkor a NUEI Rt. nagybátonyi vállalat kutatott.

8 1943-ban a terület geológiai bejárása folytatódott, s ennek révén a községtől északi irányban, a 278-as magassági ponttól délre, Fehérföld pusztától északra, a 267-es magassági ponttól délre, Vakaráshegy (316,7 m) -tői keletre az erdő felső szegélyén, valamint Rimóctól délnyugatra a 268,7 méteres magassági pont közelében több helyen a Kerekrét puszta környékén, a Halyagos erdőben, Dershegy-Bikk vonulat mentén találtak szénnyomokat. Szálai Tibor jelentésében hivatkozott Vitális Istvánra amikor megemlítette 1943ban a lóci fúrásokat.

9 Az eredmények ismeretében bánya nyitására nem került ezek után sor. Jegyzet 1. MÁFI. Adattár. С III. 26. Vitális István jelentése 1924. április 3. 2. MÁFI. Adattár. С III. 42. Bérczy Sándor jelentése 1932. július 18. 3. OL Z. 222.9. cs. 95. sz. 0L. Z. 928.8. cs. 30. sz. 4. NML XI. 5.27. d. 33/7.1938. április 19. 5. NML. XI. 5.27. d. 33/7.1938. április 12. 6. NML. XI. 5.27. d. 33/8.1939. november 6. MÁFI. Adattár. С III. 82. Vitális Sándor jelentése. 1939. november 6. OL. Z. 222.9. cs. 95. sz. 7. Vitális István: Magyarország szénelőfordulásai. Sopron. 1939.232. o. 8. MÁFI. Adattár. С III. 104. Vitális Sándor jelentése. 1941. december 11. NML. XI. 5.28. d. 1941. november 11. 9. MÁFI. Adattár. С III. 117. Szálai Tibor jelentése. 1943. március 29. Nógrádmarcal A Cserhát északi részén, a Szécsényi-dombság területén fekvő falu (szomszédja Iliny) határára is kiterjed a salgótarjáni szenes üledékcsoport a Százölkút-puszta vidékén. (Nógrádmarcaltól DKre, Magas-máj 330 m. lábánál). A falutól délre, Nagykő (Bikk hegy 363 m) andezittakarójának északi peremén, Sztranyavszky Sándor 1200 holdas birtoka alatt 1 méteres, földes kibúvásról tett említést Pálffy Mór 1900-ban. Az akkoriban mélyített táró teljesen bedőlt, valószínűleg 1910 körül még bejárható volt, s ekkor jegyezték fel az ujjnyi vastag széntelepet. A lelet alapján táróbányászatra nem volt alkalmas a terület.

1 Csesztve és Nógrádmarcal környékén vékony kőszenes agyag- és szénpalarétegek sőt 0,02-0,1 méteres barnakőszéncsíkok is ismeretesek voltak.

2 Jegyzet 1. MÁFI. Adattár. C. 1.11.1920. Nógrád és Hont vármegye. Szerk: Ladányi Miksa. Bp. 1934.247. o. Cserhát útikalauz. Bp. 1970.180. o. 2. Ferenczi István: Adatok az Ipoly-medence Sóshartyán-Karancsság illetve Balassagyarmat körüli részének földtani ismeretéhez. MÁFI. 1933-35. évi jelentése. Bp. 1939.733-775. o. Vitális István: A salgótarján-egercsehi szénmedence, tekintettel az alsó miocén szén és a „schlier" földtani viszonyaira. Műszaki és Természettudományi Értesítő 1935.299. o. 246