Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Nógrádkövesd A Cserhát déli részén, a Galga-patak partján fekvő település. 1905 előtt Kövesd néven szerepelt, előbb Galgakövesd, majd 1907-től Nógrádkövesd. Határában 1897-ben fedezték fel a barnaszén nyomokat Prónay Péter birtokán. Elemzésekor 4000 kalóriás, jó minőségűnek találták. Hasznosításáról nincs további adat. ' Jegyzet 1, Nógrádi Lapok és Honti Híradó. 1897. január 31. Nógrád Honti Ellenzék 1897. február 18. Cserhát útikalauz. Bp. 1970.180. o. Nógrád és Hont vármegye. Szerk: Ladányi Miksa. Bp. 1934.247. o. 2.2.3. Ecskendi-dombság Erdőkürt A kistáj 149-320 méteres magasság közötti, délnyugati lejtésű dombság. A táj északi részének legjellemzőbb képződményei a helvét slír alól előbukkanó andezit teliérek. A középső területet alkotó Ecskendi-hát fiatalabb képződményekből épült fel. Erdőkürt település a Cserhát legdélibb lankás völgyében a Céklás-patak mellett alakult ki. Határában szintén próbálkoztak szénbányászat kialakításával.

1 Vitális István 1939-ben megjelent munkájában pontusi lignittelepről írt a Cserhát déli szegélyén s úgy vélte, hogy „előbb-utóbb" jelentős szerephez fog jutni az ország energia szükségletének az ellátásánál és pedig mint nemesített fűtőanyag részint elektromos energiára átalakítva, részint mint a „szénolaj és a benzin nyersanyaga". Vitális úgy tudta, hogy az első világháború előtt több fúrást is mélyítettek a falu körül, gr Wilczek birtokán. (A lengyel származású családot 1715-ben honosították. Gr. Wilczek Henrik Vilmos felesége gr Setinlein Malvina révén lett birtokos Erdőkürtön. Unokája volt Wilczek Frigyes (1874-1941) akinek 235 kh. birtokán történtek az első kutatások.) 1907-ben Wilczek Frigyes Almásvölgy-dűlő birtokrészén az SKB Rt. szerződést kötött a szénterületre (lignit) bányakutatás indítása nélkül.

2 1908-ban kezdődtek meg a fúrások kutatási célból. A negyedik fúrással Morgós-puszta és Jazaró-puszta közötti dűlőút melletti dombháton 14,6-16,1 méter mélységben 1,5 méter vastag lignittelepet harántoltak, amit egy kutatóaknával fel is nyitottak. Az akna közelében telepített fúrásokkal megállapítható volt, hogy a lignittelep az aknától 200-300 méterre elvékonyodik, 500-600 méterre kiékelődik, a termelést meg sem kísérelték. A további fúrások során a következő lignittelepeket harántoltak át: 1. Erdőkürttől keleti irányban, a kálló-vanyarci országút mellett 55 méter mélységben 0,85 méter vastag 2. Morgós-puszta-Jazaró-puszta közötti út mellett 22 méter mélységben 0,35 méter vastag, 39 méter mélységben 1,2 méter vastag lignittelep 3. 13-16 méter mélységben 0,7 méteres lignittelep 4. Erdőkürt határában 14-16 méter mélységben 1,5 méter vastag lignittelep, 31 méter mélységben 1 méteres lignittelep 5. Kis-Uzsa pusztán 43 méter mélységben 0,15 méteres lignit 6. 21-22 méter mélységben 1,3 méteres lignittelep 7. 36 méter mélységben még nem érték el a lignittelepet 217