Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

8. A „Kürti tábla" nyugati határában eredménytelen fúrást mélyítettek 9. Morgós-pusztától ÉNY-ra a Sajó-völgyben 130 méterig a fúrás negatív volt 10. Alsóréti-dűlőút mellett 27 méterig a fúrás eredménytelen 11. Erdőkürt-Kálló közötti út mellett 52-53 méter mélységben 1,7 méteres lignittelepet harántoltak valamint lignites agyagréteget találtak.

3 Erdőkürt határának keleti részében, Morgós-puszta területén gr Dégenfeld Lajos 1908-as kutatásai lignitet értek. Dégenfeld-Schomburg svájci származású grófi család. (Dégenfeld Lajos (18431922) megyei főispán, ogy. képviselő volt.) Állítólag a 0,5 méter vastag, lankás dőlésű, de szétdarabolt lignittelepet 8 munkással tárták fel. A Lajos-bányatelek adományozására 1910-ben került sor, azonban 1913-ban felhagyás miatt törölték a nyilvántartásból.

4 Az SKB Rt. érdekeltségi körébe tartozó Hatvanvidéki Szénbánya Rt. 1921 elején négy kutatási körletet alakított ki: 1. hatvani kutatások Kis-Gombos pusztánál 2. Selyp vidéki kutatások (Pernye) 3. Morgós-pusztai kutatások 4. Herencsényi kutatások A morgósi kutatóaknában, mely száraz volt, a tervek szerint 14,5 méterben érik el a lignittelepet. Fúrást a Kálló-Erdőkürt közötti országút északi oldalán az „első rétre" vezető dűlőútig vezető elágazásnál mélyítették le. Az 52. méterben értek a lignitre, melynek átfúrásával konstatálták annak 1,85 méteres vastagságát. A kutatóakna mélysége a zsomppal együtt 23 méter volt, víz csak a zsomp lemélyítésekor jelentkezett csekély mennyiségben. Februárban már aknatornyot is építettek, a szállítás azonban még mindig kézi erővel történt, mert a gépészeti berendezések nem készültek el. A földalatt alapközléket hajtottak ki két irányban, a szállítást az aknán át szállító kasokkal de emberi erővel végezték. A termelés napi egy vagon lignit volt. Május hónapban azonban az üzemet beszüntették, megkezdték leszerelését. A vágatokat azonban nem rabolták ki.

5 A fiatalkorú lignitek nagymérvű külfejtésekben történő kitermeléséről Jaskó Sándor geológus 1966-ban tett javaslatot. A korábbi szakirodalomban megjelent utalások jórészt felszíni kibúvások, fúrások rétegsorának ismertetésével foglalkoztak. Jaskó az Alföld északi szegélyén az 1959-ben megindult mátra-bükkaljai terület kutatásáról szólva reménybeli területként számolt Héhalom-ErdőkürtSelyp-Aszód területével. A Cserhát hegység déli szélén húzódó lignitvidéket megkutatásra érdemlegesnek tartotta, Héhalom-Erdőkürt vidékén 2 méternél vékonyabb telepeket tételezett fel, melyeknek száma és vastagsága ÉNy-DK-i irányban fokozatosan csökken.

6 Jegyzet 1. Magyarország kistájainak katasztere. II. k. Bp. 1990.781. o. Cserhát útikalauz. Bp. 1970.164. o. 2. MÁFI. Adattár. С X. 9. Korompay Lajos jelentése 1908. december 23. 0L. Z. 222.2. cs. 27. sz. Nógrád vármegye. Szerk: Borovszky Samu. Bp. 1911.628. o. Noszky Jenő: A középső Galga-völgy és környékének földtani viszonyai. In: MÁFI Évi Jelentései 1933-35. IV. k.Bp. 1940.1504. o. 3. Vitális István: Magyarország szénelőfordulásai. Sopron. 1939.350-353. o. 4. Bányászati és Kohászati Lapok. 1909. II. k. 510. o„ 1911. II. k. 767. o., 1915.

1. k. 377. o. Papp Károly: A magyar birodalom vasérc és kó'szénkészlete. Bp. 1915.873. NML. Filmtár. 237,d. Besztercebányai Kereskedelmi és Iparkamara Jelentése. 1908.76. o., 1909.85. o., 1913.85. o. 5. NML. XXIX. 105. a. I. d. Hatvanvidéki Szénbánya Rt. 6. Jaskó Sándor: A pliocén lignitek települése és kutatási lehetőségei. In: Bányászati és Kohászati Lapok. 1966.5. sz. 315-317. o. 218