Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

tudták értékesíteni. Petraschek geológus javaslatára a mélységben feltételezett oligocén-eocén feke­teszén után kezdtek kutatni. Ennek eredménye lett a 393 méter mélységben harántolt 3 feketeszén telep 0,3-0,8 méter vastagságban. A 800 méter mélyre tervezett fúrás azonban elakadt. 13 1899-ben 34. sz. közgyűlési határozattal a vármegye törvényhatósága Silberstein Simon szerződéskötését még mindig nem hagyta jóvá, mivel a „község érdekére sérelmesének találta. Verőce község ennek elle­nére 5 évre meghosszabbította az előzetes hozzájárulását. 1906-ban Silberstein Simon ismét szere­pelt kutatási kérelemmel és ismét megkapta öt évi időtartamra a községtől. 14 Horn Dávid budapesti lakos 1908-ban Verőcén kutatott „ásványszén" után. Két kutatófúrásából az egyik 350 méter mélységben vékony széntelepet ért el. 15 A Pesti Hírlap 1911. augusztus 8-án már cikkezett a verőcei új bányáról. A Károly-Emánuel és Sándor kutatótárók a Verőce-Vác közötti or­szágút jobb oldalán, Verőce községtől 2,8 km távolságra feküdtek. A birtok a váci püspökséghez tar­tozott. A tárók szája Katalin-völgy déli oldalán, az országúttól 150-200 méterre lévő erdőben nyíl­tak. A bányamunkát Nagy Mihály bányamérnök vezette. Az SKB Rt. képviseletében ott járt Kovács Béla bányamérnök azonban engedély hiányában nem tudta megtekinteni a tárót, ennek ellenére si­került adatokat szereznie a bányáról. A telep az így kapott információk szerint 1,4-1,6 méter vastag, fejtésre érdemes volt. Két táróban az aknász véleménye szerint egy-egy munkahelyet telepítettek meg, a kitermelt szén azonban igen rossz minőségűnek bizonyult, értékesíteni sem tudták. Kovács Béla szerint mediterrán korú lignitről lehet szó Verőcén, mely ráadásul csekély kiterjedésű. 16 A Pes­ti Hírlap tehát a Nógrádverőcei Kőszénbánya Társaság bányájáról tett említést 1911-ben, amit 1910­ben Silberstein vállalkozása tárt fel a váci püspökség birtokán. A két kettős és egy egyszerű bánya­mértékből, valamint két határközből állt a szénterület. A püspökség részére egy bányatelek nagyság­ban adományozott a bányakapitányság, helyileg a Nyulas erdőben található. A Nógrádverőcei Kő­szénbánya Betéti Társaság egy altiszt rányításával 12 bányásszal (ebből 3 vájár) dolgozott a bányában. 17 Papp Károly monográfiája szerint Rédei és társa, Neumann János telepítette a szóban forgó Ká­roly-Emánuel és Sándor tárókat. 18 A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1912-ben mivel nem tulajdo­nított jelentőséget a verőcei szénbányászatnak, nem támogatta a vállalkozást. 19 A bányák 1914-ben már nem üzemeltek, bérlője a Nógrádverőcei Kőszénbánya Társaság a háború után ún. „albérletbe" adta a területet a Rédei-cégnek. 20 Schmidt Sándor 1920-ban keltezett feljegyzéséből tudjuk, hogy Rédei és társa budapesti cég bérelte a területet s a konjunktúrát kihasználva jelentős hasznot hajtó bányászatot is folytatott. Napi 3-3,5 vagonos termelésről van tudomásunk. Schmidt kutatásai sze­rint Verőcén kétféle szén fordul elő: egyrészt fiatalabb barnaszén (lignit) másrészt idősebb oligocén­eocén feketeszén, mely azonban nincs feltárva. A fiatalabb barnaszén a Diós hegy alján, vízvájta árok oldalában jött elő, s adott alkalmat tárók nyitására. A régi táróban 1,2-1,6 méter vastag a széntelep meddő közbetelepüléssel. A tiszta szén csak 0,8 méter vastag s 3928 kalóriás. A vízmosás túlsófelén telepített új táró 170 méter hosszúság­ban és 120 méter szélességben tárta fel a széntelepet, mely andezittufa közé települt vízszintesen. Két padja közül az alsó vastagabb, tiszta barnaszénből állt, a felső pad palás, de fejthető szenet tar­talmazott. Két pad között arasznyi réspad is található 4152-4632 kalóriás szénnel. Véleménye sze­rint 10 millió q barnaszén tárható fel. A Csapás hegy aljában, a Katalin völgy északi oldalában a ma­gyarkúti barnaszénterületen szintén kibúváson nyitottak korábban egy tárót, mely 76 méter hosszú volt. A kibúváson a telep 1,4 méter vastag és két réspadból áll. Az alsó 0,7 méter, a felső 0,4 méter vastag s közöttük 0,3 méteres réspad található. Lignitszerű, fás szén fordult elő. A kibúvástól 31 mé­terre kézifúrással 14 méter mélyen 1,6 méteres telepet fedeztek fel s becslések szerint itt 20 millió q szén lehetséges. Az idősebb korú oligocén-eocén szénről nem volt tiszta kép. Petraschek 393 méte­res mélységű fúrása fekete szenet észlelt, 400 méter mélységből azonban a 0,8 méter vastag szenet nem lehetett gazdaságosan kitermelni. A verőcei szén átlagban 3000 kalóriás volt, palával, agyaggal keverve lehetett csak szállítani és értékesíteni a konjunktúra idején. 21 Vitális István 1920-ban szintén bejárta a területet és Verőce-Katalin puszta-Szendehely­Udvarhely-Kapáskút-Berkenye-Nógrád határában kutatott. Verőcén a Rédei cég ekkor már napi 6-7 vagon szenet termelt az 500 méteres Károly-Emanuel-táróból. A feltárt terület 21 000 m 2 , a fejt­191

Next

/
Oldalképek
Tartalom