Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

hető szén 0,73 méter vastag. A Sándor-tárói szén ettől vékonyabb volt és helyenként elkovásodott. A lignit átlagban 0,6 méter vastag volt és egy észak-déli irányú tektonikai árokban helyezkedett el. A kisebb vetők (1-1,5 méter) a feltárt széntelepet táblákra törték. A bányát száraznak találta, a főte barna palája is kitermelésre kerül a 0,6 méteres vastagságú lignittel együtt.

22 Rédei és Társa (Dömösön is bányászkodtak 1920-ban: 142 790 q) Nógrádverőcén Vitális szerint 1908-1921 között 337 510 q barnaszenet termelt.

23 1918-ban 61 170, 1919-ben 35 740, 1920-ban 152 590, 1921-ben 88 010 mázsát. A társaság 1923-ban felhagyás folytán töröltette a bányatelkeket.

24 Utoljára a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. 1935-ben kért kutatási engedélyt a területre, melynek birtokában azonban bányászkodásra nem került sor.

25 Jegyzet 1. Szomszéd András: Verőcei évszázadok. Verőce. 1996.10-11. o. Magyarország kistájainak katasztere. II. k. Bp. 1990.745-746. o. Nógrád. Bp. 1983.12-13.0. Noszky Jenő: A Cserhát hegység földtani viszonyai. Bp. 1940.174. o. Börzsöny-Cserhát útikalauz. Bp. 1982.27-28. o. Börzsöny turistatérképe. Bp. 1983., 1984. 2. Vastagh Gábor: A szokolyahutai vasgyártás története. In: Kohászati történeti bizottság közleményei. 1. sz. Bp. 1960. MTA. МТ0К. XXV. 1-4. sz. 146., 151. o. 3. Bán Imre: Adatok a magyar kőszénbányászat történetéhez a XVIII. században. In: Bányászati és Kohászati Lapok. 1934.77. o. Tagányi Károly: Magyar Erdészeti Oklevéltár. II. k. 278. o. Faller Jenő: 200 éves a magyar szénbányászat. I. In: Bányászati és Kohászati Lapok. 1954.2. sz. 59-61.0. 4. Bán Imre: A magyar kőszénbányászat története az 1759-1918-as években. NTAMT. 1953.8. k. 34. sz. 501 .,508.0. Bán Imre. 1934. im: 121-122.0. 5. Bán Imre. 1934. im: 121-122.0. Bán Imre. 1953. im: 509. о. 6. Mappa Possessionis Werotze... 1766. Itt szeretném megköszönni dr. Szomszéd András főlevéltáros önzetlen segítségét. 7. Bán Imre tanulmánya alapján közli Szomszéd András. 1996. im: 124-125. о. Bán Imre: A brennbergi kőszénbányászat története 1759-től 1792-ig. In: Bányászati és Kohászati Lapok 1936.7. sz. 155.0. 8. Bán Imre. 1934. im: 123.0. Ágfalvi Imre: Emlékezés az Esztergom-vidéki szénbányászat egyik úttörőjére. In: Bányászati és Kohászati Lapok. 1988.9. sz. 642-643. o. Krizsány János. Tekintetes Nemes Nógrád Vármegyében helyeztetett és a Méltóságos Váczi Püspökség Uradalmához tartozó Verőcze Helységnek Históriai, Topographico Statisticai leírása. In: Tudományos Gyűjtemény. 1827. IX. k. Pest. 35. o. 9. NML IV. 2. Vegyes iratok. 1847. Szomszéd András. 1996. ím: 126-127. o. 10. NML. Filmtár. 237. d. 11. NML. Kgy.jkv. 1896.636/896. Nógrádi járás főszolgabírájának felterjesztése (4255/896) Szomszéd András. 1996. im: 127. о. 12. NML. Kgy. jkv. 821/897., 397/898. 13. MÁFI. Adattár. С X. 14. Schmidt Sándor jelentése. 1920. június 6. 14. Szomszéd András. 1996. im: 127-128. о. 192