Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)
I. A SZÉNMEDENCE FÖLDRAJZI ÉS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE 1. A barnakőszén-bányászat környezeti feltételei Nógrád megyében 1.1. A nógrádi szénmedence földrajzi viszonyai Nógrád megye az ország északi részén fekszik, területe 2544 km 2 , az ország területének 2,7%-a. Koordinátákkal jellemezhető elhelyezkedése: északi szélesség 47°45' - 48° 10' és keleti hosszúság: 19°-20°. Északon Szlovákia határolja, az országhatár Ipolytarnóc és Cered között a Karancs gerincén és a Medves fennsíkon húzódik. Ipolytarnóc és Hont között az Ipoly képez természetes határt. Nyugaton és délnyugaton Pest megyével, keleten és délkeleten Heves megyével szomszédos. Északkeleten mintegy 10 km hosszan Borsod-Abaúj-Zemplén megye határolja. A megye területének nagyobb része dombsági és középhegységi táj, jelentős kiterjedésű völgysíkokkal és medencékkel. Legmagasabb pontjai NY-on a Börzsönyben található Csóványos (939 m) a két megye határán, K-en a Mátra-bérc fölé emelkedő Galyatető (965 m) Heves megye határán. Legalacsonyabb területei az Ipoly és Zagyva völgyének Pest és Heves határán találhatók (130-140 m). Területén kapcsolódik egymáshoz a Börzsöny, a Cserhát és a Mátra. Északon az önálló hegységként kezelt Karancs-Medves található. A táj igazi jellegét, a megye területének nagy részét elfoglaló Cserhát adja meg, mely hullámos dombvidék, hegységjelleg nélkül. Jellemzői a szétszórt apró kúpok, rövid gerincek. Nógrád megye tájai évmilliók alatt alakultak ki, gazdag és változatos felszínformákkal. A tájbeosztás alapján az Észak-Magyarországi-Középhegységhez, mint nagytájhoz tartozik. Ebből négy középtája és 21 kistája - egészében és részben - jut megyénkre. Az Észak-Magyarországi-Középhegység legnyugatibb tagja a közel 600 km 2 területű, miocén andezitekből felépülő Börzsöny. A hegységnek csak kisebb K-DK-i része esik területünkre. Az egykori óriásvulkán viszonylag rövid idő alatt keletkezett, a kitörések nyomán rétegvulkánná alakult. A hegység központjában, a legfiatalabb kalderát körülvevő Központi-Börzsönyben található a Csóványos (939 m). A Börzsönyi-peremhegység északi irányban meredek, délnek enyhébb lejtőkkel és látványos sziklaképződményekkel tűnik ki. A vulkáni működés alakulata a nógrádi Várhegy lakkolitja. A Börzsönyben keletkezett törésvonalakat az erózió mély-völgyekké alakította. A Cserhátvidék a megye legnagyobb, változatos arculatú középtája a Börzsöny és a Mátra között. Döntően alacsony hegységi, dombvidéki táj. Az 500 méteres középhegységi szint fölé csak néhány csúcsa emelkedik. Északon az Ipoly völgye, a Nagy-patak (Ménes-patak) és a Tarján-patak, délen a Gödöllői-dombság határolja. A Nyugati-Cserhát két kistájból: Kosdi-dombság és NézsaCsővári-dombságból áll. Mindkettő alacsony dombvidék. A triász időszakban keletkeztek azok az üledékek, melyek Naszály, Romhány, Nézsa, Csővár környékének mészkőrögeit alkotják. Ebből az időszakból származik a triász mészkőre települt nézsai bauxit előfordulás. A harmadkori tengeri előnyomulás következménye a Naszály és Kösd környéki bamakőszenes eocén rétegek képződése. A felső eocénben keletkezett Kösd környékének 100 méteres vastagságot is elérő nummulites mészkőtakarója. Az alsó-oligocénre tehető a Romhány, Alsópetény, Felsőpetény körüli tarka agyagok megjelenése. A középső oligocénben a tengeri előnyomulás következtében tengeri eredetű agyag rakódott le. A Keleti-Cserhát kistáj csoporton belül a Központi-Cserhát a legnagyobb és legváltozatosabb kistáj. Jelentős magassági különbségeit az egykori miocén vulkáni takaró feldarabolódott, lépcsőzetesen elkülönült darabjai okozzák. A vulkáni képződmények között oligocén-miocén üledékeken vál/7
