Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

6.4. Kutatások - fúrások - mérések Az SKB Rt.-nél az államosítás előtt a központi mérnökség látta el azokat a feladatokat, melyeket az akkor igen magas fokon profitorientált vállalatvezetés az akkori műszaki színvonalon részére kiszabott. Az 1888-ban a vállalat szolgálatába lépett Gerő Nándor irányította a 19. század végén a mérnökséget, de mellette a távlati tervezések éves előirányzatok készítésének is a felelőse volt, mivel az összes térképészeti, geológiai, birtokpolitikai adat az ő kezében összpontosult. A mérnökség profiljához tartozott a műszaki tervezés is, mert az utak, vasutak kitűzését az egész medence területén ők végezték. A mérnökség fontos személye volt a felmérő, aki a bányaműveletek regisztrálását, kitűzését, irányadatokat és a lyukasztóméréseket végzete amellett, hogy a vászonpausz aknásztérképek kiegészítése is a feladata volt. A szintező és szögmérő műszerek mellett fontos munkaeszköze volt a logaritmuskönyv. A felmérők a körzetük aknái között hintón közlekedtek a mérőcsapattal, melynek tagjai az állandó figuránsok voltak. Ez a 3-4 főből álló csoport vájárátlag fizetést kapott a vállalattól. A vállalat térképkultúrája igen magas fokon állt, rangot jelentett térképszerkesztőnek lenni. A legkiválóbb szakembereket alkalmazták ezen a munkahelyen. Az SKB Rt. Legrégibb bányatérképe 1864-ből maradt fenn a pálfalvai Antal-táróról és aknáról. Készítője Juraschek N. volt. Ugyancsak ebből a korból származik a vállalat bányatelkeinek fektetési térképe. 1869-ben készítette Reitter N. a József-tárói térképet. Zemlinszky-Reitter nevéhez fűződik az 1870-iki Jakab-táró térképe. Az Ágoston-tárót 1871-ben Stacha Antal készítette (aki tudomásunk szerint 1868-ban salgóbányai bányafőnök volt). Az 1880-as csókási térképet Jellinek Manó bányamester rajzolta. 1887-ben készült az etesi térkép Borzemszky Witoldtól, aki ekkor az Etesi Kőszénbánya Társaság meghatalmazottja volt. A térképszerkesztők 1873-ig öl mértékegységben, ettől kezdve méterrendszerben készítették a térképek léptékét. A 1890-es évektől tértek át a l:2000-es léptékre amit az államosításig megtartottak. Használtak ezen kívül l:5000-es, l:10000-es és l:25000-es léptékű átnézeti térképeket. Salgótarjánról és vidékéről Raczkievicz Mihály készítette 1873-ban az első földtani térképet, melyet 1905-ben Hoffmann Richard és Reményik Károly bányamérnökök munkája követett. Noszky Jenő az egész szénmedencét vette fel a M.kir. Földtani Intézet megbízásából. Dzsida József 1944ben megjelent összegző munkájában a rajztárukban 15000 rajzot, térképet említett a 2400 kötetes szakkönyvtár mellett. Az államosítás után 1948-ban még működött a központi mérnökség a „bányakastélyban" azaz a bányaizgatóságon Villányi (Weigner) Kálmán főbányamester irányítása alatt. A szénbányászatban az általános bányászati technológiához hozzátartozik a mélyfúrás. Ugyan a kezdeti időszakban a szénmedencében a kibúvásokra alapozták a bányanyitásokat, ám hamarosan kiderült, hogy szervezeten nagy szén mennyiséget csak úgy lehet feltárni, ha előtte a hasznosítható szénvagyon kiterjedését, minőségét, mennyiségét körülhatárolják. Az erre a szakterületre specializálódott szakemberek - a geológusok - készítették elő munkájukkal a tervszerű bányászatot. Ezek a geológusok először csak geológuscsákánnyal, kalapáccsal és kompasszal felszerelve járták a terepet, főleg a kibúvásokat, természetes hasadékokat keresve, hogy a széntelepek kiterjedését a földtani térképeken regisztrálhassák. Ennek alapján a bányászati szakemberek - elsősorban mérnökök - meghatározták a további kutatásokat pontosító mélyfúrások helyét, tervezett mélységét és az alkalmazandó mélyfúrási technológiát. Az SKB Rt. igazgatósága a termelésnövekedés kutatási hátterének megteremtése érdekében egy állandó geológiai szolgálatot hozott létre. Feladatuk lett a tektonikai problémákból adódó feladatok megoldása mellett a további szénvagyon kutatásainak szervezetté tétele, melyhez elengedhetetlen volt a mélyfúrási tevékenység megszervezése és működtetése. Hosszú út telt el a megyénkbeli első tüzetes geológiai vizsgálat óta, amit Hantken Miksa geológus végzett. A részletes mélyfúrással és kutatóaknával történő kutatások első adata 1877-ből származik. Ekkor Forgách-akna kutatását végezték. 1884-ig kis mélységig tudtak csal lehatolni a kézi erő131