Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)
vei végzett fúrással, ütve működő rendszerrel. 1884 után tértek át a gépi meghajtásra, melynek során az ütve működő rendszert már gőzgép hajtotta. Ezzel a technológiával Zagyvarónán 315 m mélyre jutottak. 1900-ban bevezették a Fauck-féle lüktetve működő, vízöblítéses fúrást. 1917-ben Fauckféle expressz fúródarut helyeztek üzembe. Az SKB. Rt. fúróberendezéseivel elérhető legnagyobb mélységek (1943): Trauzl-féle nagyrapiddal 700 m Trauzl-fél kisrapiddal 350 m Fauck-féle express 600 m Motorhajtású Craelius 700 m Kézi hajtású Craelius 250 m Az eddig elért mélységek (1943): Trauzl-féle nagyrapiddal Nyitrabányán 1910-ben 650 m Trauzl-fél kisrapiddal Nyitrabányán 1910-ben 350 m Fauck-féle express Vízválasztón 1939-ben 600 m Motorhajtású Craelius Taron 1940-ben 700 m Kézi hajtású Craelius Püspökhatvanban 1936-ban 250 m 1877-től 1900-ig csak 14 000 m-t mélyítettek le, mivel sok kis fúrólyukat készítettek a legmagasabban fekvő szénmezők feltárására. Az intenzívebb kutatás az 1930-as években tetőzött és az államosításig eltelt 68 év alatt összesen 238 400 m fúrólyukat mélyítettek. 1941-ben az összes fúrólyukak száma 47 volt, összmélységük 4 147 m. Egy lyuk átlagos mélysége 88 m volt. 1943-ban 49 fúrást mélyítettek, egy fúrás átlagos mélysége 96,66 m volt. A fúrásokból bányaüzemekkel kapcsolatos volt 21 fúrás (1618,18 m), új szénterületek feltárása érdekében 13 mélyfúrás (1504,44 m), idegeneknek 15 fúrás (1618,7 m) készült. A fúróberendezésekhez gőzlokomobilok, benzinmotorok, öblítőszivattyúk, fúrótornyok, fúrórudazatok, vésők, bővítőfúrók, vízöblítéses csigafúrók, halfarkú fúrók, magfúrók stb. tartoznak. Mélyfúró berendezések közül 1944-ben 4 db üzemben, 4 db tartalékban volt. A fúrási üzem felszerelése az alábbi berendezésekből állt 1944-ben: 2 db Fauck-Express ütveműködő fúróberendezés 4 db motorhajtású Craelius fúróberendezés 4 db kézi hajtású Craelius fúróberendezés Ezen fúróberendezésekből saját üzemeikben 3 darabot foglalkoztattak, míg 5 berendezéssel idegen cégeknek dolgoztak. Fúrási raktárukban volt még 2 db ütveműködő berendezés, közülük az egyik nem üzemképes, a másik bár használható, de régi rendszerű, s így nem dolgoztak vele. A fúrási üzem munkáslétszáma 1943 év elején 39 ember volt, ez az év végére 53-ra szaporodott. 1944. március hónap végéig 9 fúrólyukat mélyítettek 403 m összmélységbe, egy fúrólyuk átlagos mélysége 44 m volt. A szervezett mélyfúrási tevékenység a szénmedencében Zagyvapálfalván koncentrálódott, ahol a Fúróüzem is kialakult. Itt a mindenkori főgeológus irányítása mellett gépész üzemvezető felügyeletével és közvetlen irányítása mellett valósultak meg a mélyfúrási feladatok. A bányák államosítása után megalakult az Országos Mélyfúró Vállalat Várpalotán, ahová több területi üzem is tartozott. A nógrádi mélyfúrási részleg a Miskolci Mélyfúró Üzem szervezetébe került, s ezzel mind a személyi állomány, mind az eszközök Miskolcra kerültek. Az új Miskolci Fúróüzem elsősorban a pálfalvai részleg gépi állományára és áttelepített műhelyére, szakembereire támaszkodott. A saját mélyfúrási tevékenység azonban nem szűnt meg, mivel egy fúrós brigád helyben maradt Hegyi József főfúrómester vezetése alatt kisterenyei majd salgótarjáni székhellyel. 8 132
