Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

IRODALMI ELŐZMÉNYEK ÉS KUTATÁSI KÖRÜLMÉNYEK

Horváth Péter (1801.) és Pápay Sámuel (1808.) által palócnak tartott területhez falvaink még nem sorolhatók (idézi: Kása L.-Fülöp A., 1975. 9.), viszont Szeder F. terület-meghatározásába már beleférnek (Szeder F., 1819. 27.). Pintér örhalomnál vonja meg a palócok nyugati határát (Pintér S., 1880. 13.), Farkas P. az Ipoly mentén szintén e községig számol a palócokkal (Farkas P., 1911. 14\.).Malonyay bevezetőjében Farkast idézi (Malonyay D.,1922. 9.), viszont a címben palócként megjelölt anyagának bemutatása során szinte valamennyi községünk szóba kerül. Viski K. és Gunda B. etnikai csoportokkal foglalkozó munkája alapján az Ipoly völgyének népességét palócoknak tekinthetjük (Viski K., 1938. 18-19., Gunda B., 1942. 98.). A napjainkban is folyó palóc regionális kutatás indulásától fogva óvatosabb a terület-meghatározást illetően. Bakó F. 1967-ben még egész Nógrád megyét a „palóc néprajzi csoport szűkebb hazájá"-hoz sorolja (Bakó F., 1968. 11.), Barabás J. azonban már csak a palóc terület hipotetikus kijelölését szorgalmazza - Pintér lehatárolását javasolván - mint a kutatás megindításához szükséges alapot (Barabás J., 1968. 21.). 1976-ra, nem azonos elvi meggondolásokból ugyan, de valamennyi érintett kutató egyetértett abban, hogy e kutatás befejezéseként sem lehet majd kategorikusan megvonni a palócnak tartott népesség lakóterülete határait (Bakó F., 1977/a. 11., Barabás J., 1977. 15-16., Paládi-Kovács A., 1977. 17-19.). A munka jelenlegi fázisában az Ipoly mentén hozzávetőlegesen Balassagyarmatot tekintik a kutatás nyugati határának (Bakó F., 1977/a. 11., Paládi-Kovács A., 1977. 17.), bár van olyan nézet is, amely szerint a lakosság etnikai hovatartozásának tudatát alapul véve, Vámosmikoláig célszerű e határt kiterjeszteni (Szabó L., 1977. 44.). 108. Györffy Gy. az egész palócnak tartott népcsoportra vonatkoztatva, alapos okfejtés eredményeként mondja ki ezt (Györffy Gy., 1968. 56.). 109. Már 1543-44 telén Mehemed budai pasa csapatai felégetik Nagyoroszit. Az 1552-es ostrom alkalmával Drégely védelmében Alsó- és Középvadkert jobbágyai is kivették részüket, ezért a törökök bosszúból felgyújtják e két falut, a bírót és esküdtjeiket kivégzik (MakkaiL., 1954. 55., 57.). 110. Zólyomi J., 1975.96. 111. MakkaiL., 1954.65. 112. Mokkái L., 1954. 57. - Szabó L. a földesúri hatalom török alatti folytonosságában látja egyik okát annak, hogy az Ipoly menti parasztság jobbágymentalitása olyan anakronisztikusán élt tovább, szinte a XX. század közepéig (Szabó L., 1977. 4L, Szabó I.-Szabó L., 1977. 445.). 113. MakkaiL., 1954.60. 114. E falvak lakói végső nyomorúságukban már képtelenek voltak a hódítók adóköveteléseinek eleget tenni. Mikor a kért haladék is lejárt, bosszúból a török rájuk küldte a tatárokat. Ezek felégették a falut, s a lakosokat rabszíjra fűzték. Amikor az