Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

IRODALMI ELŐZMÉNYEK ÉS KUTATÁSI KÖRÜLMÉNYEK

erdőkből, mocsarakból előszivárgott az a néhány ember, akinek sikerült elmenekülnie, a királyi őrség katonáit találták ott, a füstölgő romok közül igyekezvén összeszedni, ami élelem még megmaradt a faluban. A katonák rátámadtak az előbújt lakosokra, s kényszerítették őket elrejtett kis gabonájuk kiadására is. A két falu mindenből kisemmizett lakói ezután évekig járták az országutakat, hogy az összekoldult pénzzel hozzátartozóik közül, akit még sikerült, kiválthassák a rabságból. Alsó- és Középvadkert ettől kezdve nem szerepel az összeírásokban. (Id. Makkai L., 1954. 59.). 115. Fennmaradt pl. Mocsáry Gergely és a hatvani Mehmed aga levélváltása 1651ből. Innen tudjuk, hogy a török földesúr a Mocsáry birtok - ehhez tartozott Liptagerge is - jobbágyainak szolgáltatásait három évig csökkenti, s hasonló gondoskodásra, inti Mocsáryt is, hogy a szegény emberek megszaporodjanak, megerősödjenek valamelyest (BelitzkyJ., 1972. 194-195.). 116. MakkaiL., 1954. 62., Balogh S, 1977.46. lll.KálnayN., 1884.9. 118. Nagy L, 1858. 223-224. 119. Pl. Felsőludányban 1715-ben 11 magyar és 3 tót, Vadkerten 37 magyares 5 tót, ugyanitt 1820-ban 33 magyar és 9 tót, Patakon 1720-ban 20 magyar és 6 tót háztartást találtak (Borovszky S., 1911. 78., 56., 37., 101.). A szlovák betelepülők recens emlékeit Id. Manga J., 1968.14. (Érsekvadkert), Bakó F., 1977. 96. (örhalom). 120. Zólyomi /., 1975. 121. - Sirácky, J. a szlovákság betelepülési folyamatának egészét vizsgálva tesz ugyan kísérletet arra, hogy az összeírások névanyaga segítségével egy -egy család származási helyét, vándorlásának irányát meghatározza (Sirácky, J., 1963.). Zólyomi viszont, levéltári kutatásaira hivatkozván felhívja a figyelmet arra, hogy a szökéseket megakadályozni próbáló helyi hatóságok félrevezetése érdekében a jobbágyok gyakran megváltoztatják nevüket, amikor régi lakóhelyüket elhagyták (Zólyomi J., 1977. 27.).

Manga J. a nyelvhatár közelsége, a gyakori kettősnyelvűség miatt megkérdőjelezi a személynevek nemzetiségjelző szerepének döntő jelentőségét is (Manga J., 1969. 148.). 121. Ez ellen szól Fügedi E. észrevétele is: így a hatóságok könnyebben ráakadtak volna a szökött jobbágyokra (Fügedi E., 1966. 319.). 122. E vidék lakóinak kontinuitására vonatkozó, hasonló véleményt Id. Manga J., 1968. 12-13., 1969. 147-148. 123. Az összeírást közű Zólyomi J., 1975. 109-118. 124. A XVni-XIX. századi jobbágyvándorlások okait megyei vonatkozásban részletesen elemzi Zólyomi J., 1975. 101-108. 125. Sirácky /.. 1963. 126. Zólyomi J., 1975. 119. 127. Zólyomi J., 1975. 95., 1977.28,, - Manga J. ezt előbbre keltezi: a XVni.