Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

IRODALMI ELŐZMÉNYEK ÉS KUTATÁSI KÖRÜLMÉNYEK

M.Nyáry A., 1906. 292. Al. Nyáry A., 1906. 297-298. A3.Nyáry A., 1909. 132-133. A4. Nyáry A., 1909. 135. AS. Nyáry A., 1909. 133., 132. 46. Nyáry A., 1909. 151. - Megjegyzem, hogy Szendrey Á. hivatkozik Nyáry A. 1906. tanulmányára, a halvaszületett vagy ke re sz teletlenül elhalt csecsemők cserépfazékban történő eltemetésének püinyi szokást illetően (Szendrey Á., 1928. 18.). E dolgozatban azonban sem a Szendrey által megadott helyen, sem másutt nincs Uyen adat. 47. Pintér S., 1909. 202-203. 48. Pintér S, 1909. 203. 49. Pintér S., 1909. 206. 50. VargaR., 1910. 115-116. 51. FarkasP., 1911. 153-154. 52. Nincs utalás arra, hogy hétköznap vagy vasárnap. 53. Más összefüggésben annyit közöl, hogy ez utóbbi fonott, fehér kalács (Farkas P., 1911. 156.). 54. Ezt a vidéken szokásos legfinomabb húsételnek tartják Farkas szerint, úgy készül, hogy a főtt tyúkot feldarabolják, s „rántottába sütik ki" (FarkasP., 1911. 156.). 55. FarkasP., 1911.157-158. Se. Farkas P., 1911. 161. 57. Feltehetőleg a sátoros jelző a csecsemő fejénél egy káván átvetett, legyeket távoltartó takaróra utal. - FarkasP., 1911. 152. 58. FarkasP., 1911. 164. 59. Farkas P., 1911. 166. - Míg Farkas dolgozata egészéből nyilvánvalóan következik, hogy kutatásai központi területét a Balassagyarmat és Szécsény környéki falvak jelentették, a Hont megyei monográfia Komoróczy M. által írott, hasonló fejezete (témánkra vonatkozó részlet: Komoróczy M., 1906. 130-131.) csak nagy általánosságban vonatkoztatható az általam is vizsgált Ipoly menti községekre. 60. Nyáry A., 1924., 1931. 61. Palotay G, 1930. 142. 62. Herkely K., 1937. 367. 2. ábra, 368., 369. 6. ábra, 376. 63. VajkaiA., 1937. 141., 142. 6A.FélE, 1938. 77. 65. Fél E., 1938/a. 246., 246. 66. Megállapításai egybevágnak Farkas P. ismertetett véleményével. 67. FélE, 1941. 251-252.