Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

IRODALMI ELŐZMÉNYEK ÉS KUTATÁSI KÖRÜLMÉNYEK

(hivatkozás arra, hogy az újszülött meztelenül jött a világra, s ingecske, kiscsizma kell neki) maga teszi el. Bolgáromban az asszonyok a poszrikba érkező férfiak kalapját elveszik, s csak pénzért adják vissza. Az összegyűlt pénzen az asszonyok a kocsmába mennek, s útközben hamuval telt, ócska fazekakat vagdosnak a kapukhoz. Másutt vidám hangulatban a menyecskék megpatkolják a férfiakat: csizmájuk sarkára égő forgácsot raknak, s addig ütik a talpukat egy fadarabbal, amíg meg nem fizetnek a patkolásért. A gyermekágyast és családját egy hétig a komaasszony látja el főtt étellel. A szerző szerint az ételvitelnek mindenütt szigorúan megszabott étrendje van. Erre két példát is hoz. Sóshartyán: 1. nap tej, tojás, 2. nap leves, tyúkhús, 3. nap ferentő, pampuska, 4. nap herőke, 5. nap túróslepény, 6. nap morvány.

53 Litke: 1. tej, rántotta, morvány, bor, 2. csíkleves, csirke, sütemény, morvány, bor, 3. túróscsík, pampuska, morvány, bor, 4. ,,rántottás" tyúk,

54 herőke, morvány, mézespálinka, 5. mákos ferentő, morvány, bor, 6. túróslepény, morvány, bor. A szerző rögzíti azon megfigyelését, hogy a komapárból a férfinek alig van szerepe, s kommentár nélkül idézi a közmondást: mehhal a gyerek, oda a komaság. Utal a bőcsőre, a kocsiderék alakúnak nevezett ücsikre, majd a három lábra rögzített ringőre, s említi a kisgyermek hátyikosárban történő szállítását. — A lakodalom leírásából szintén hasznosítható számunkra néhány adat. A szerző véleménye szerint a legény rendszeres, esti látogatásai szigorúan tisztességes keretek között zajlanak, s ritka, hogy a leány megessen. Felfigyel arra, hogy jobbágylánynál ez szinte sohasem fordul elő. Az egyik kérő mindig a legény édeskeresztapja. A kendőlakás alatt a leánypajtások tilóikkal csattognak az ablak alatt, a legények pedig ostort pattogtatva kurjongatnak, hogy a leendő pár gyermeke nehogy néma legyen.

55 Amikor végre elkészültek a meny asszony ágy feltevésével, valaki beledobott egy ott bámészkodó gyereket, hogy az ifjú pár ne legyen magtalan.

56 A házberendezés ismertetésekor szó esik arról, hogy ha már az adott család gazdasági helyzetéből fakadóan az utcai szoba un. parádés szobaként funkcionál, ennek díszágyát alakítják át sátoros ággyá, amelynek a végében helyezik el a sátoros cifra bölcsőt.

57 A kísértetekkel kapcsolatos hiedelmek között történik említés a temetőben járkáló fehérruhás asszonyról, aki elhajtott magzatait keresi. Találunk utalást arra, hogy a boszorkák a kisgyermeket kígyó és varangyos béka képében rontják meg.

5 8 Végül a népi gyógyításnál olvashatjuk, hogy ijedtség ellen a gyereket üres liszteszsákba kötik, s a feje fölött kulcson keresztül ólmot öntenek egy tányérba. Ha pedig meredekje van, amit a szerző mindenféle, betegségnek, magyaráz, az ajtófélfá-