Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

IRODALMI ELŐZMÉNYEK ÉS KUTATÁSI KÖRÜLMÉNYEK

hoz kell-állítani, a hajából egy csomót odaszögezni, levágni és végül ezt a kemencébe dobni. Ugyancsak itt van adat rá, hogy a hetedikként született gyermeknek különleges képességet tulajdonítanak: ha valakinekgugája van, egy ilyen hétszer kopogtasson rá a neveletlen ujjával.

5 9 Hozzávetőlegesen az első világháborútól gyakoribb a pontos helymegjelölés a publikációkban, s adatközlőink emlékezetére is fokozottabb biztonsággal alapozhatunk ebből az időből. így a továbbiakban részletesen, csak a kifejezetten gyűjtőterületemre vonatkozó szakirodalmat ismertetem. Mindössze utalok Nyáry Albert két későbbi dolgozatára,

60 noha nyilván bennefoglaltatnak a szerző lakóhelye környékéről származó ismeretei is. Azonban e publikációk már egy — a palócnak tartott területre — módszeresen kiterjesztett kutatás tanulságait általánosítják, összegzik. A megye más területeiről kapunk összehasonlító adatokat Palotay Gertrúd rimóci viseletfeldolgozásából, amely a csecsemőkelengyét is érinti.

61 A Herkely Károly által közölt rimóci mezei bölcső formája és használati módja jobbára megegyezik az Ipoly mentén elterjedtekével.

62 Vajkai egyik felföldi adatközlője a közeÜ Ipolygyerkről származik, s néhány adatot kapunk információiból a szüléssel kapcsolatban.

63 Bár Szabó Zoltán „Cifra nyomorúság" című munkája tartalmaz vidékünkre vonatkozó, a bemutatásra kerülő anyaggal kapcsolatos részleteket, a szerző szakmai és módszertani közelítése, kutatásának eszmei, politikai szándéka alapvetően más. A túl nagy kitérőt jelentő összevetések helyett, az anyag bemutatása során jegyzetek keretében érintem majd e munka számunkra hasznosítható tanulságait. Fél Edit több alkalommal megfordult őrhalom községben, s nagy körültekintéssel végzett, különböző témájú gyűjtései számunkra is értékes adalékokkal szolgálnak. A házbelső bemutatásából megtudjuk, hogy a szoba (ház) nyoszolyáját lepedővel kerítették el, ha gyermekágyas feküdt benne.

64 A községben gyűjtött tárgyak között a szerző bemutat egy csecsemőinget, amely a fénykép szerint gyolcsból készült, derékszögű szabásvonalakkal, hátán végig nyitott, bevarrott ujjának szegélye bolti slingelésből készült, csakúgy, mint a nyak körüli fodra. A leírásból pedig kiderül, hogy viselőjének szemmel történő megrontása ellen egyik oldalt a színén, másikon visszáján varrták össze.

65 Külön figyelmet érdemelnek Fél Edit azon megfigyelései, amelyeket a bokrétaküldés szokásának vizsgálata során rögzített a fiatalok szerelmi életével kapcsolatban.

66 A legények magadott naponként történő, rendszeres esti látogatásai a lányos házaknál szigorúan ellenőrzött keretek között zajlottak. Kezdetben az udvarolni szándékozó