Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)
ÁLTALÁNOS TANULSÁGOK
ben egy szokáskör alakulását immár rétegként részletesen feltárjuk. A bemutatott anyag jól szemlélteti, hogy az egyes változások esetenként, rétegződés szerint különböző következménnyel járnak (pl. a föld vásárlási lehetőségének minimáÜsra csökkenése következtében a gyermekszám alakulása a nagygazda-, illetve szegényparaszt-cseléd rétegnél), máskor az azonos kimenetelű folyamat rétegenként kisebb-nagyobb fáziseltolódással megy végbe (pl. a hatékony születéskorlátozás terjedése a jógazdák., illetve a középparasztok körében), végül arra is van példa, hogy az azonos jelenség hátterében az egyes rétegeknél különböző okok, mozgatórugók húzódnak meg (pl. a fiúgyermek iránti vágy magyarázatai, boltban vett ruhaféleségek arányának növekedése a babakelengyében, szemmelverés gyógyítását célzó szokások konzerválódásának okai). Utalnunk kell még arra, hogy mindezen általános jellemzők személyeken keresztül, konkrét szituációkban érvényesültek, ami bizonyos határokon belül egyéni variációkra ad lehetőséget. Különösen jól nyomon követhető ez az erkölcsi vetületű kérdésekre adott válaszokban (szerelmi élet házasság előtt, megesett lányok stb.). Élt tehát egyrészt egy mindenkori, századunkban már jobbára rétegződésbeÜ tagolódást mutató, közösségi normarendszer, ugyanakkor a konkrét esetek megítélésében, főleg pedig saját magukra vonatkoztatva, számbavették az egyedi tényezőket is. Hogy alkalmanként ki, milyen arányban ötvözte a két oldalt, azt színezte ugyan a véleményt alkotó személyisége, érzelmei, döntő mégis saját gazdasági, társadalmi hovatartozása, s ebből fakadó gondolkozásmódja volt. Ennek ellenére — mint gyűjtési tapasztalataim is igazolják - feltétlenül szükség van az általánosságban megfogalmazott nézetek, szabályok rögzítésén túl az egyéni vélemények, konkrét esetek feltárására. Ugyanis a külső hatásoktól (vaüási,jogi stb.) nem mentes, alkalmanként megmerevedő, vagy éppen idealizált normáknál a valóságos felfogásmódhoz ezek visznek közelebb (pl. magzatelhajtással, csecsemőgyilkossággal kapcsolatos vélekedés), s feltárják a gyakorlati realizálódás finom árnyalatait. Végül pedig az egyes esetek ismerete az időbeliség kérdésében is megkönnyíti az eligazodást. Gyűjtött anyagom egészét nem könnyű összehasonlítani a rendelkezésre álló szakirodalommal. Régebbi közlésekkel az összevetés értelmét részben az adatfelvétel időbeli különbözősége, részben az eltérő közeütésmód, vizsgálati módszer kérdőjelezi meg. Az utóbbi két körülmény — kevés kivétellel — lényegében az újabb kutatások esetében is fennáll.