Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

CSECSEMŐKOR - Szemmelverés

190. Titokban végezték a mágikus praktikákat az akkor 30-40 éves dejtári asszonyok az 1950-esévek elején, mint erről tudósít Manga J., 1952. 78. 191. Nógrádsipeki vizsgálata során Pócs É. felhívja a figyelmet arra, hogy a kritikus helyzet „megőrizheti, mindig újra felújíthatja" a mágikus gyakorlatot (Pócs É., 1980. 289.). 192. Pócs É. Nógrádsipek vonatkozásában a szemmelveréssel kapcsolatos hit és gyakorlat mai napig tartó elevenségéről beszél (Pócs Ê., 1980.326.). A Békés megyei szlovákok Krupa szerint a 40-es évekig általánosan gyakorolták a szemmelverés elleni gyógymódokat (KrupaA., 1973. 199.). Fülöp L. gyöngyöspatai tapasztalatait összegezvén arra a következtetésre jut, hogy a rontáselhárító és gyógyító szokások a 60-as évek második felében már csak az emlékezetben élnek, a fiatalok megmosolyogják (Fülöp L., 1969. 16.). 193. Ld. még Manga J., 1952.78. 194. Zólyomi szerint a két világháború között vidékünkön a parasztságés az uradalmi cselédség körében egyforma súllyal érvényesültek a népi gyógyító eljárások (Zólyomi J., 1980. 264.). 195. Itt szólok azon egészségügyi dolgozókról, akik elsősorban a gyógyászat, csecsemőgondozás körébe tartozó gyakorlati kérdésekben a gyűjtőmunka során segítségemre voltak: dr. Szabadkai György a balassagyarmati kórház szülész-nőgyógyász főorvosa, dr. Horváth Marcell a balassagyarmati csecsemőotthon intézetvezető föoTvos&,SztranyovszkynéHalvax Erzsébet • a balassagyarmati kórház újszülött osztályának főnővére, dr. Vámos István, dr. Singey István, dr. Kiekner István akkori körzeti orvosok gyűjtőterületem községeiből. Támogatásukat ezúton is köszönöm.