Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

CSECSEMŐKOR - Szemmelverés

102. Zólyomi tapasztalatai szerint a fő indok, az volt, nehogy kisírja a púpját (Zólyomi J, 1979. 204 ). Ugyanezt Varsányból ld. Gergely K., 1978. 239.). 103. Az utóbbihoz 2 m anyagot vettek, míg a pólyapárnához elég volt másfél (ld. még. Zólyomi J.. 1979.204.). 104. Terminológiára vonatkozó, további adatok a környékről : dunnika (Reguly A., 1975. 103.,Zólyomi /., 1979. 204.),párna (Pintér S., 1880. 75.). 105. Ugyanerre az időre teszi Varsányban a hosszúkás pólya elterjedését Gergely K., 1978. 240. 1950-től jelenik meg Dávodon (Göldner M., 1971. 10.). - Kalotaszegen a végigfáslizott csecsemőt nem kötötték vánkosba. Itt 1943 körül jelenik meg, inkább csak keresztelőre a pólya, de hogy a szerzők ezen a négyzetes vagy hosszúkás pólyapárnát értik, nem derül ki (Kresz M., 1943. 174., Pap Jánossy M., 1971. 516.). 106. Érdekes, hogy Dávodon is sarkos-nak nevezik a régi típusú pólyapárnát (Göldner M., 1971. 6.). 107. Ennek szintén nem volt összefüggése a gyermek nemével, pusztán az a tény adta így, hogy a kapható kanavász anyagból ez volt a választék. 108. Nem emlékeznek olyan hiedelemre, hogy az asztalon nem szabad, avagy éppen ajánlatos pólyázni a csecsemőt (vö. Gönczi F., 1937. 59., Kresz M., 1960. 225., Szathmári /., 1978. 236.). Alkalomszerűen ott, vagy az ágyon, esetleg lócán végezték ezt 0d. még Zólyomi J., 1979. 204.). 109. Nem találtam adatot arra a szokásra, hogy ha a kislányt utcára vitték, pólyájára egy rózsaszín selyemkendőt terítettek (vö. Zólyomi/., 1979. 214.). 110. Féléves kort említ Gergely K., 1978. 239., Zólyomi J., 1979. 204. 111. Vannak olyan vélemények is, hogy egyhónapos koráig jó, ha közvetlenül az anyja meUett van éjszaka. Ez vagy azt jelentette, hogy továbbra is az asszony ágyában volt, vagy az ágy elé tett lócán egy párnára tették a vdnkusba kötött csecsemőt (a csuklós támlájú pad ilyen használatát széleskörű kitekintéssel ld. részletesen Csilléry K., 1975. 44-46.). összehasonlító adatok alapján valószínű, hogy korábban teknőbölcsővel együtt tették fel a padra a gyermeket. Mások szerint két támlásszéket tettek oda e célból, szembefordítva az ággyal. Hasonlóképpen helyzeték el az újszülötteket akkor is, ha az előző gyermek még bölcsőben aludt. 112. A teknőbölcső a levéltári források szerbit megyénkben is általánosan elterjedt volt, legkorábbi adat rá 1776-ból való (Zólyomi J., 1974. 40.). - Szól a ringónak nevezett teknőbölcső használatáról maconkai cikkében Csilléry K., 1949. 150. 113. Arra vonatkozólag, hogy meddig használták a teknőbölcsőt, a rendelkezésre álló szakirodalom alapján országos viszonylatban is meglehetősen változatos a kép. A palócoktól Malonyay még említi (Malonyay D., 1922. 266.). Dávodon az első világháború után már nem használták (Göldner M., 1971. 7., 10.). Gönczi gyű}-