Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

CSECSEMŐKOR - Pelenkázás

retni a gyermeket. Noha az öregek mindenütt figyelmeztették a menyecskéket, ne öntsék ki naplemente után a vizet, mert ezzel a gyermek álmát is kiöntik, a két világháború között már nemigen hallgattak rájuk, s az ekkor született generációból pedig már alig emlékeznek a hiedelemre. Hasonlóképpen jobbára kikopott az emlékezetből az a képzet, miszerint azért sem jó este a gyermek fürdővizét kiönteni, mert akik a házban meghaltak, azoknak a lelkei ott tanyáznak a küszöbön, s ha ott leöntik őket, kárt tehetnek a gyermekben.

58 Pelenkázás Ugyancsak az anya feladata volt, hogy a gyermeket tisztába tegye. A végigfáslizott csecsemőt

59 nemigen bolygatták, csak fürdetéskor.

60 A századfordulótól azonban igen ritka ez a pólyázási mód, s az ingecskében lévő apróságot már egyszerűbb kibontani. Ha a gyermek a szoptatás után is sírt, nyugtalan volt, megnézték, nem piszkos-e, s lehetőleg mindjárt tisztába tették. Amikor az anya nem volt otthon, ez a nagyanyára (gazdasszony) hárult, ő azonban már kevesebb problémát csinált belőle: Ha rítt, hát rítt! Amikor érkezése volt rá, hát mennézte. Kiscsaládoknál 8—10 éves leányka már ellátta kisebb testvérét, ha a szükség úgy hozta. Emlékezet szerint mindig kétféle pelenka volt. A kispelenka hozzávetőlegesen zsebkendő méretű, de inkább téglalap, mint négyzet. A pelenka, nagypelenka egyik oldalát a házivászon szélessége adta ki, s 70—80 cm hosszúra hagyták. Ugyanis a pelenkákat szintén mosásban megpuhult, ócska vászonruhákból készítették. Volt, aki még a másodlagos felhasználásra szánt gatyát, inget előzőleg többször beletette a higzóba, hogy puhább legyen. Később már azért is, hogy fehérebbnek látsszon. Ollóval kivágták, vagy inkább csak kiszaggatták a megfelelő darabot és készen is volt. A vászon két széle eredetileg szegett, a többi oldallal nem sokat törődtek, hiszen a szétfoszlott pelenka pótlása nem jelentett problémát. Másrészt a szegesnél visszahajtott szél feltörte volna a gyermek testét. Nagypelenkából 10—15 darabot készítettek, a kicsiből elég volt 5—6 darab.

61 Drégelypalánkon, Nagyorosziban, ahol a házivászon előbb kiszorult a viseletből, többen gyolcs alsószoknyát, inget hasítottak szét erre a célra,

62 de abból nagyobb darabot számoltak, mert kevésbé szívta