Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)
KERESZTELŐ - Keresztelő
ha gyerekkel voltak, estefelé hazamentek. Ahol volt szőlő, délután a férfiak összepakoltattak két-három töltött tyúkot, s kimentek a pincékhez. Onnan csak késő este keveredtek haza: mettik milyen állapotban. Emlegetnek olyan eseteket is, hogy sokszor berúgtak az asszonyok is, oszt éjfél felé karélyban mentek haza, az emberek meg utánuk. — Távozás előtt a vendégek edényeibe, kosaraiba a háziak csomagoltak a tésztákból. Az így külön-külön megtartott keresztelői lakoma funkciója módosul. Az A,, A, típusoknál említett tartalom, amely szerint a háziak a keresztelés alkalmából vendégül látják a szokás résztvevőit, lényegében értelmét veszti, hiszen ez megtörtént közvetlenül a templomi szertartást követően. Sokkal inkább előtérbe kerül viszont a közös szórakozás, ünneplés. A szokás szélesebb kört érint, noha családi kereteken belül marad. A megnövekedett költségek egy részét a vendégek vállalják magukra, s fokozottan kiveszik részüket a komáék, akiknek ezáltal keresztszülői kötelezettségeik növekednek. E tartalmi különbség okainak megvüágításához a konkrét esetek felgyűjtése ad segítséget. így kiderül, hogy családon belül legrangosabb keresztelője mindig az elsőszülöttnek volt. Ezen belül is fiúutódnál különösen igyekeztek kitenni magukért. 115 A gyermekek számának gyarapodásával fokozatosan egyszerűsödött a forma. Csökkent a meghívottak száma, a vendégek kevesebb ételt hoztak, szerényebb lett a kínálás. Három gyermek után elhagyták a vasárnapi lakomát, csupán a — jobbára hétköznapi — keresztelői szertartást követően vendégelték meg ebéddel, vagy csak süteménnyel, itallal a keresztszülőket és a bábaasszonyt. A keresztapa megjelenése jobbára elmaradt. Végül a hat-hetedik gyereket valaki a családból elvitte megkeresztelni, s utána legfeljebb egy kis pálinkát ittak. Mindez világosan példázza, hogy a gyermek világrajötte fölötti — gazdasági-társadalmi szempontból meghatározott — érzelmeknek megfelelően alakult a keresztelés megünneplése. 116 E tendencia jeUegű fokozatosságot természetesen befolyásolta a szülők, keresztszülők gazdasági állása is. Ami nemcsak abban nyilvánult meg, hogy a módosabb családok gazdagabb vendégséget tudtak biztosítani. Láttuk, hogy a századfordulótól a nagygazda rétegnél jelentkezik mindinkább a születéskorlátozó törekvés. Részint eleve kevesebb gyermek jött vüágra náluk, más oldalról pedig presztízs-okok motiválták, hogy ha kéthárom gyermekük született, mindnek egyformán megtartsák — mivel megtehetik — a nagyszabású keresztelőt. Ugyanezen réteghez tartozó keresztszülők számára Üyenkor szintén lehetőség adódott, hogy társadalmi
