Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

KERESZTELŐ - Keresztelő

„Ez mán újabb dolog vót. Az enyim gyerekeimnél még nem vót, de az unokámnál (1958-ban) már igen. A bábaasszony csinált egy babát. Mán olyan kis babát, amiket úgy vásáron lehetett kapni. Azt bepólyálta. Meg a maga kézit is bekötte egy fehér kendővel. Csinált olyan hólyagot (kidudorodást a kendő alatt), hogy mán annyit foglalkozott a babával, hogy leforrázta a kézit, ahogy fürdette. Oszt, hogy adjanak a gyógyítására. Egy tányérral körbe járt, oszt mindenki tett bele. Legtöbbet a komáéknak illett adni." (Nagyné Mák Rozália, sz. 1906., Patak). ,A bábanéni keresztelőkor egy meztelen babát rajzót a súkra (mosósulyok). Ebéd után kitette az asztalra. Oszt mondta a vendégeknek, hogy a babát fő'köU őtöztetni. A vendégek rakták rá a pénzt a súkra. Néha bizony szépen gyütt. Vót, hogy a babát eltakarta a pénz. Akkor a bába mondta, hogy jó Van, mostmán nem meztelen a baba. A pénz a bábaasszonyé vót" (Molnár István, sz. 1901., Érsekvadkert).

111 Annyi kétségtelen, hogy a nagy keresztelői lakoma vendégei mindig adtak némi pénzt a bábaasszonynak fáradozásáért. Ez korábban általában úgy zajlott le, hogy ebéd végén a keresztapa letett egy cseréptányért az asztal közepére, s felszólította a résztvevőket, hogy adakozzanak a bábának. Maga járt elől jó példával, beletevén az általa szánt, viszonylag nagyobb összeget a tányérba. A többiek néhány fillérrel toldották meg. 1950 körül már finomabb megoszlás tapasztalható. Ipolyvecén pl. egy módos gazdacsaládnál 100 forintot adott a keresztapa, 50-et a nagyobb (közelebbi) rokon, a többi vendég kb. 20 forintot. Sokszor még ennyüe kötött forma sem volt, hanem ebéd közben vagy mikor már szedelőzködtek, ki-ki a bába kezébe nyomta az erre szánt összeget. Garády és Reguly még arról ír, hogy a bába által kitett vagy körbehordott tányérra valóban a csecsemő felruházásához hozzájárulandó, a vendégek üyenkor nagyobb összeget tettek.

112 Ez a recens anyagból nem mutatható ki.

113 Valószínűleg e korábbi szokás formáját hasznáíta fel a bába, immár saját részére történő adománygyűjtéséhez. Bár nem kizárt a külső hatás sem, hiszen mint láttuk, a századfordulótól lesz mindinkább általános, hogy a parasztbábákat tanult szülésznők váltják fel. Ebéd után ittak, beszélgettek. Az asszonyok a gyerekágyast fogták körül, dajkálták az apróságot. A gyerekek is mind az újszülött körül nyüzsögtek, majd felborították igyekezetükben a bölcsőt. Ezért inkább küldték őket ki játszani, ha az idő engedte. A férfiak külön húzódva az asztalnál iszogattak.

114 Főleg, ha a hideg nem szorította be a társaságot egy szobába, az emberek tovább maradtak mulatozni, míg az asszonyok, főleg