Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

KERESZTELŐ - Keresztelő

a vánkospíz. Volt, aki levest is vitt, volt aki nem — ebben szigorú szabályszerűség nem mutatható ki. Amennyiben vittek, úgy készítettek mellé csíkot, s az egész főtt tyúkot benne hagyták a fazékban. Sültet azonban — egybehangzó vélemények szerint — kötelező volt vinnie. Ez korábban mindig töltött vagy töltetlen tyúk, balassagyarmati nagygazdáknál sokszor kakas volt.

106 Megjegyzem, ha van is rá példa, hogy szegényebb keresztanya egy baromfiból oldotta meg a levest és a húst, a tojásban sütés nem volt szokásban Üyenkor. Ugyancsak illett sült tésztákat is vinnie a komaasszonynak a keresztelőbe. Ezek fajtáját illetőleg kötöttségek kevéssé tapasztalhatók. Részint a zsírban sült, részint a kelt tészta-félékből válogatott tetszés szerint. Mindössze a Balassagyarmat környéki, szlovák betelepítésű falvakban ragaszkodtak a réteshez, jóllehet a többi községben ritkán szerepelt ez a komaasszony által keresztelőkor vitt tészták között. Bort vagy pálinkát Üyenkor immár a komának illett vinnie. Amennyiben a keresztelői lakoma egybeesett a komaasszony gyermekágy ideje alatti ételhordásának utolsó alkalmával, hangsúlyt kaptak a már ismertetett nagy kalácsok. Különösen Csesztvén, Ipoly szögön szemléletes ez, ahol rendszeresen így volt szokás, s 3—4 fonottkalácsot sütött ez alkalomra a keresztanya. — Itt jegyzem meg, hogy a régi csesztvei gyakorlat szerint lyánynak hívott keresztanya is gazdagabban vitt ételt a keresztelőbe. - Szólnunk kell azokról az esetekről, amikor más faluból hívták a keresztanyát. Mivel ő a gyermekágy ideje alatt nem hordhatott ennivalót komaasszonyának, egyszerre vitt el mindent a keresztelőbe. Az ennivalók csomagolásának módja egyezett a folyamatos ételhordásnál leírtakkal. A szállításban azonban már a keresztapa is segített: az asszony két kezében kendőbe kötött tálak, hátikosarában a kalácsok, lepények. A férj egyik kezében a leves, másikban az ital. Egymás mellett mentek, a gyerekek pedig utánuk. Az érkezőket a háziasszony szerepét betöltő valamelyik nagyanya, szükség esetén maga a gyermekágyas fogadta. A hozott levest hozzátöltötték a magukéhoz, s tálalás előtt átmelegítették. A sok lepényt, bodagot a kenyérsütő teknőbe, szekrénybe (ácsolt láda) rakták bele átmenetüeg. Majd a szobába tessékelt vendégeket az apa üdvözölte pálinkával. Télen a hátulsó szobában volt megterítve, tekintve, hogy csak ez volt fűthető. Három-négy asztalt összetoltak, lócákat, székeket hordtak be. Különösebb kötöttségeket a szoba átrendezésére vonatkozólag nem említenek, mindig az adott körülményekhez igazodtak.

107 A csecsemő ünnepélyesen felöltöztetve, ' pólyázya feküdt a bölcsőben, anyja, nagy-