Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

GYERMEKÁGY - Avatás

is tulajdonítottak a gyermekágy ideje alatt: ha tűz üt ki, s fekvőasszony egyszál ingben körülszaladja az égő épületet, elmúlik a vész (örhalom).

57 A gyermekágyast meglátogatókhoz kapcsolódó hiedelmet keveset találtam.

58 Ami itt említhető, az mind az újszülöttre vonatkozik. Ha megmutatták a látogatónak a csecsemőt, amikor az először ránézett, háromszor megköpködte az apróságot, nehogy a szeme ártson neki.

59 Ugyanezen okból nem is dicsérték a gyereket Jaj, de csúf vagy! — ilyesféle megjegyzéseket tettek rá. Különösen, ha napszállta után érkezett a vendég, feltétlenül le kellett ülnie, egyébként elviszi a gyerek álmát.

60 E két utóbbi szokás gyakorlása ma sem ritka,

61 — ha a fiatalabbaknál már bizonyos tréfás felhang keveredik is bele. Érsekvadkerti adatok szerint, a fekvőasszonyhoz érkezők kendőbe kötve babot vagy tojást hoztak, akár csak szimbolikus mennyiségben is, mert így a gyermek sohasem érez majd pénzben hiányt. Avatás A gyermekágy időszaka az anya avatásának templomi szertartásával ért véget.

62 Elnevezése mindenütt avatás, esetenként inkább az idősebbek szóhasználatában avató. A szülés és a szertartás közötti időszak megjelölésére használt, sajátos kifejezési formák: míg az asszony be nem járt (örhalom, Ludányhalászi), míg be nem álltunk (örhalom), amíg be nem avatták (Dejtár, örhalom, Érsekvadkert). Előfordul az avatatlan asszony megnevezés is (Litke). Katolikusoknál hétköznap a reggeli mise után, vasárnap vagy ugyanakkor, vagy délután a litániát követően került sor a szertartásra. Ki melyik napot választotta, sem a hagyomány, sem az egyházi előírások nem szabták meg.

63 A papnak nem kellett bejelenteni előre, bár volt rá eset, hogy valaki a családból szólt. Az anya vidékünkön mindig magával vitte gyermekét, s általános szokás szerint elkísérte őt a bábaasszony, akit azonban, ha úgy adódott, az újszülött keresztanyja helyettesíthetett. Hétköznap kimenő ruhát vettek fel, vasárnap az adott ünnepre előírt templomi öltözetben voltak.

64 Litkén, Ipolytamócon, Egyházasgergén, Mihálygergen kifejezetten sötét

65 vagy fekete ünneplő ruhát emlegetnek.

66 A gyermeket mindig ünneplősön készítették fel.

61 Ha a községben nem volt plébánia, s hétköznapra esett az avatás, az apa igyekezett gondoskodni róla,