Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

GYERMEKÁGY - Mágikus vonatkozások

„Csúnyát látott! Szarvasördögöt, meg üyeket. Oszt kétségbeesett. Bele is halhatott. Csak felkiáltott, oszt összeesett" (Balláné Hegedűs Ilona, sz. 1899., örhalom). Mások szerint, ha megszegi a tiltást, kifut a szeme (Ipolytarnóc).

51 Drégelypalánkon azért óvták a gyermekágyast a házból való kijárástól, mert ilyen esetben könnyen az ördög nyomába lép, azaz, a gonoszok hatalmába kerül? 2 Ludányban pedig arra intették, hogy amennyiben mégis kényszerül kimenni a házból, legalább húzza a szemébe a fejkendőjét. A gyermekágy időszakára érvényesnek tartott további tiltások viszont abban a képzetben gyökereznek, hogy az asszony ilyenkor tisztátalan, s maga is ártó hatással lehet arra, akivel érintkezik, kapcsolatba kerül. Mindenütt ismeretes volt, hogy ez időszak alatt nem szabad afedé (háztető) alól kimenni.

53 A drégelypalánkinál jóval elterjedtebb magyarázat, hogy amerre ilyenkor az asszony megy,ű77ű jár a ménkű. Egyes indoklások konkrétan a tisztátalanságra utalnak: első útjának a templomba kell vezetnie, hogy megtisztuljon. Helyenként bizonyos könnyítést alkalmaztak, az udvarra ugyan ki lehet menni, de az utcára már semmiképpen. Amelyik házba bemenne az ilyen nő, ott elszaporodnak a férgek. „Lyánykoromban hallottam, hogy az egyik menyecske e'ment homokér', mer' takarította a házat keresztelőre. Oszt mondja neki a néne, akinek az udvarába ment: Te e'gyütté', oszt még keresztelő se vót?! Megférgesedik a ház! El is zavarta rögtön" (Csima Jánosné, sz. 1911., Ipolyszög). Több adatközlő már magyarázatát nem tudja, mégis tartotta magát annak idején e tiltáshoz. Ugyancsak mindenütt ismerték a vízhúzás tüalmát a gyermekágy ideje alatt, s a két világháború között többnyire még betartották. A néphit szerint ellenkező esetben megférgesedik, megkukacosodik, bugaras lesz a kút vize, s nem lehet többé inni belőle.

54 Kenyeret szelni is tilos volt a gyermekágyasnak, mert akkor abban az évben üszögös lesz a búza (Litke).

5 5 Ennek más változatai: egész kenyérhez nem szabad nyúlnia, a kenyeret nem szegheti meg — a tiltás oka azonban már kikopott az emlékezetből (Érsekvadkert). Ha asztalhoz ült, nem lesz békesség a családban (Ludányhalászi). Ahol az indokot már nem ismerik, ott is csak az ágy szélén ülve, öléből evett az asszony egészen avatásáig. Ugyancsak magyarázat híján sikerült adatokat szereznem a varrás tiltására (Érsekvadkert). Borovy J. korábbi gyűjtése szerint : ettől fájóshátú lesz az asszony (Litke).

5 6 Ide tartozik az a hiedelemértelmezés is, amely szerint azért nem szabad kinézni a fekvőnek az ablakon, mert amerre nézett, ott rövidesen jégeső fog pusztítani (örhalom). Egy őrhalmi adat szerint a nőnek pozitív varázserőt