Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZÜLÉS - Az újszülött ellátása

rel feküdt, úgy vélték pazar (pazarló, bőkezű) lesz, ellenkező esetben zsugort (Ipolyvece). Bár maga az akció későbbre esik, itt utalnék azokra, a gyermek kedvező jövőjét célzó mágikus szokásokra, amelyek eszköze a szülés, születés valamilyen származéka. Láttuk, hogy a burokban születés a hiedelem szerint önmagában is szerencsét jelent, de ezt még fokozni is lehet. Ludányi adatok szerint a gondosan félretett burokmaradványokat a csecsemő testéhez kötötték, amikor vitték keresztelni. Ezután még hat esetben kellett azt egy-egy keresztelőre vitt gyermek pólyájába bedugni. Az ilymódon hétszer megkeresztelt burok olyan szerencsét biztosít majd a benne született gyermek számára, hogy nem fog rajta a törvény legsúlyosabb bűncselekmény esetén sem.

86 Általánosabb annak a szokásnak emléke, miszerint a burokbanszületett gyermek burkát eltették, hogy ha majdan sorozásra megy, beledugják a gatyakorcába. így biztosak lehettek benne, hogy nem veszik be katonának. Ugyancsak megőrizték a leszáradt köldökzsinórt is, legtöbbször egy rongydarabba kötve a ládafiában. Egyes adatközlők már csak arra emlékeznek, hogy ha megnőtt a gyermek, odaadták neki, mert ez szerencsét hoz (Ludányhalászi). Másutt ugyanolyan módú és célú mágikus felhasználásáról beszéltek, mint a „buroknak" sorozás alkalmával (Litke). Gyakoribb előfordulásúnak látszik az a szokás, hogy az eltett köldökzsinórt később — a pontos időmegjelölésben eltérnek a vélemények: 3, 6, 7, 9 éves kort emlegetnek — kibontatják a gyermekkel.

87 Ha ez sikerül neki, ügyes lesz a munkában vagy konkrétan: a leány szépen tud majd varrni, kötni, horgolni, a fiú pedig jó faragó lesz. Mások szerint ez esetben okos lesz a gyermek, vagy: minden vágya teljesül életében (Örhalom, Hugyag, Csesztve, Érsekvadkert).

88 Számos adatom van rá, hogy századunk első felében még eltették a köldökzsinórt,

89 ha a „kibontásra" később már nem is került sor. Ennek magyarázata legtöbbször az, hogy közben meghalt a nagyanya, aki még hitt a szokásban.

90 Az újszülött világrajöttétől kezdődően számos preventív akció volt érvényben, amelyekkel a természetfeletti lények, emberfeletti erejű személyek ártalmait vélték távoltartani a gyermektől. Ezeket a későbbiekben részletesen tárgyalom, itt csak egy hiedelmet említek, amely konkrétan a születéshez kapcsolódik. Bár, mint láttuk, ellenkező értelmezésére is van példa, általánosabb az a nézet, hogy nem jó, ha a csecsemő első fürdővizén „keresztüljárnak". Ezért a trágyadombra vagy a csepegtető alá vitte ki a bábaasszony.

91