Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZÜLÉS - Az újszülött ellátása

az újszülött első fürdető vizébe. Úgy tartották, a piros sziromtól egészséges lesz majd a gyermek, mint a piros rózsa,

80 a fehértől ártatlan és szelíd, mint a fehér rózsa (Nagyoroszi). Más változat szerint csak kislány fürdető vizébe volt szokás - immár bármilyen - virágot beledobni ilyenkor, hogy majdan szép és szeretetreméltó legyen (Ipolyvece). Ezt a virágot, virágszirmot azután a nagyanya imakönyvében őrizgette. E szokásra legkésőbbi adatom 1943-ból való (Nagyoroszi). Általános gyakorlat szerint fiúcskának pénzt dobtak első fürdetéskor a teknőbe, ezzel vélvén biztosítani számára a gazdagságot. A fürdőpiz régen egy egykoronás volt, később már szimbolikusan csak valami aprópénz-érmét alkalmaztak. A szokás másik funkciója, hogy ez, az anyós által adott pénz, egyben a nagyanya afölötti örömét is kifejezte, hogy fiú született.

81 Ugyancsak gazdagságvarázsló céllal fürdetés közben az anyós a csecsemő kezecskéjébe gyömöszölt pénzdarabot (Nagyoroszi). Mindkét változatnál a fürdőpiz a bába járandóságának kiegészítéséül szolgált. Nagyorosziból van adat arra, hogy az újszülött fürdető vizét az utcára kell önteni, hogy kedves legyen a gyermek majd és sokan szeressék. Hallomásból néhány idős adatközlő emlékezett arra, hogy valamikor, az első fürdő után a gyereket pendellyel, a leánykát gatyával törölgették meg, de magyarázatot nem tudnak már adni rá (őrhalom).

82 Mielőtt a bepólyázott újszülöttet az anyja mellé fektették, további mágikus szokások következtek abból a hitből fakadóan, hogy amit elsőnek ,jnegfog" életében a gyerek, azzal mindenkor jól tud majd bánni, így leánykának orsót, varró-, kötő-és horgolótűt nyomkodtak a kezéhez.

8 3 A kisfiúnak baltát, villát, ostort, ha mesterembernek szánták, kalapácsot, szekercét.

84 Későbbi időben papírt, ceruzát, könyvet. Más megfogalmazásokban kevésbé konkrét a párhuzam: egy eszköz kézbeadása biztosította, hogy dolgos, ügyes, erős,/ó munkás lesz majd a gyermek, ért minden dologhoz. Helyenként ilyenkor tették a gazdagságot biztosítónak vélt pénzt is a tenyerébe. Bár e hiedelmeket a mai középgeneráció még jobbára ismeri, az akcióra a századfordulót követően mind ritkábban került sor. „A húgom már nem tett a kislányok kezébe (varrótűt), azt mondta, ő nem babonás. Pedig csak abból lesz jó varró, aki ezt megteszi" (Fábián Ignácné, középparaszt, sz. 1867., örhalom).

85 ,Az öregek nyomdostak a kézibe mindenfélét. Még jó, hogy az ekét nem tudták behurcolászni. Mi mán csak nevettünk" (Balláné Hegedűs Ilona, sz. 1899.,örhalom).. A két világháború között még mondogatták az idősebbek, hogy figyelni kell első pólyázás alatt, hogyan tartja kezét az újszülött. Ha nyitott tenyér -