Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)
SZÜLÉS - Az újszülött ellátása
lesz (Hugyag, Litke), tud úgy mindent mondani (Csesztve). Táltos, jósló (Ludány) lesz belőle, legtöbbször azonban garabonciásnak, garabonciás gyijáknak emlegetik (Csesztve, örhalom, Hugyag, Ludányhalászi). A foggal született gyermeket nagyon féltették a vihartól, mert felkapja a szél, oszt elvitte. Különösen vad vihart emlegetnek, ami fákat tépett ki, házakat, kéményeket döntött össze (Örhalom, Hugyag, Csesztve). Ezután a gyermekből is garabonciás lett, aki hasonló nagy vihart tud csinálni (Örhalom, Ipolyfödémes). A vihar segítségével messzire eljut, arról lehetett megismerni, hogy tejet, tojást kért, amikor betért valamelyik házhoz. Hiába kínálták hússal, süteménnyel, csak a tejet fogadta el. Ha pedig azt nem kapott, akkor vihart csinált (Ipolyfödémes, Hugyag, Örhalom, Csesztve). Diószegi Vilmos korábbi gyűjtéseiből 77 kiegészíthetjük a képet. A foggal született gyermeket hétéves korában lopják el. Egy keskeny, hosszú, fekete felhőben, kígyó vagy sárkány hátán érkezett a garabonciás érte, mások szerint maga a garabonciás volt kígyó, sárkány alakjában a felhőn, s forgószéllel kapta föl a gyereket a földről (Csitár). Magam a gyűjtés során összefüggő hiedelem-történeteket nem találtam, csak hosszas rávezetés után bukkant fel egy-egy adattöredék. Illetve a konkrét hiedelmi magyarázatot feledve, inkább már csak szólások formájában maradt fenn emléke e képzetkörnek. „Ha valaki okosat mond, mondták: No ez fogval született, biztos!" (Litke). „A fiammal történt. Tudja, ő az elnök (a tsz-ben). Valamiben nem egyeztek a párttitkárval. Mán nem tudom hogy, de ott vót egy hugyagi ember. Oszt mondja a fiamnak: Ezzel ne álljon szóba, elnök úr - így mondja neki - ez négy fogval született. Ez kész boszorkány!" (Balláné Hegedűs Ilona, sz. 1899., örhalom). Mások, noha hallottak ilyesmiről, konkrét példákat hoznak fel rá, hogy a foggal született gyermekből is csak olyan (ember) lett, minta többi. Ennek ellenére még a két világháború között is több esetet emlegetnek, amikor, kétségtelenül elhárító céllal, a bábaasszony vagy valamelyik nagyanya kihúzta születés után a fogat. Úgy emlékeznek, „bölcsességfog" volt, de legtöbbször könnyen kijött. Az újszülött körüli első gyakorlati tennivalókkal összekapcsolódva is több, jövőre vonatkozó produktív mágikus szokás elvégzésére került sor. 78 Általános hiedelem volt, hogy közvetlenül a megszületés után bekecsre fektetett, vagy ködmönbe csavart újszülöttnek göndör haja lesz majd. 79 Századunk első negyedében a szokás még élt. Ahol várandós menyecske volt a háznál, az úrnapi gunyhóból az anyós (külön háztartás esetén inkább a menyecske anyja) eltett néhány rózsaszirmot. Ezt dobta bele aztán