Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZÜLÉS - Az újszülött ellátása

lesz (Hugyag, Litke), tud úgy mindent mondani (Csesztve). Táltos, jósló (Ludány) lesz belőle, legtöbbször azonban garabonciásnak, garabonciás gyijáknak emlegetik (Csesztve, örhalom, Hugyag, Ludányhalászi). A fog­gal született gyermeket nagyon féltették a vihartól, mert felkapja a szél, oszt elvitte. Különösen vad vihart emlegetnek, ami fákat tépett ki, házakat, kéményeket döntött össze (Örhalom, Hugyag, Csesztve). Ezután a gyer­mekből is garabonciás lett, aki hasonló nagy vihart tud csinálni (Örhalom, Ipolyfödémes). A vihar segítségével messzire eljut, arról lehetett megismer­ni, hogy tejet, tojást kért, amikor betért valamelyik házhoz. Hiába kínál­ták hússal, süteménnyel, csak a tejet fogadta el. Ha pedig azt nem kapott, akkor vihart csinált (Ipolyfödémes, Hugyag, Örhalom, Csesztve). Diószegi Vilmos korábbi gyűjtéseiből 77 kiegészíthetjük a képet. A foggal született gyermeket hétéves korában lopják el. Egy keskeny, hosszú, fekete felhő­ben, kígyó vagy sárkány hátán érkezett a garabonciás érte, mások szerint maga a garabonciás volt kígyó, sárkány alakjában a felhőn, s forgószéllel kapta föl a gyereket a földről (Csitár). Magam a gyűjtés során összefüggő hiedelem-történeteket nem találtam, csak hosszas rávezetés után bukkant fel egy-egy adattöredék. Illetve a konkrét hiedelmi magyarázatot feledve, inkább már csak szólások formájában maradt fenn emléke e képzetkörnek. „Ha valaki okosat mond, mondták: No ez fogval született, biztos!" (Litke). „A fiammal történt. Tudja, ő az elnök (a tsz-ben). Valamiben nem egyeztek a párttitkárval. Mán nem tudom hogy, de ott vót egy hugyagi ember. Oszt mondja a fiamnak: Ezzel ne álljon szóba, elnök úr - így mondja neki - ez négy fogval született. Ez kész boszorkány!" (Balláné Hegedűs Ilona, sz. 1899., ör­halom). Mások, noha hallottak ilyesmiről, konkrét példákat hoznak fel rá, hogy a foggal született gyermekből is csak olyan (ember) lett, minta többi. Ennek ellenére még a két világháború között is több esetet emlegetnek, amikor, kétségtelenül elhárító céllal, a bábaasszony vagy valamelyik nagyanya ki­húzta születés után a fogat. Úgy emlékeznek, „bölcsességfog" volt, de leg­többször könnyen kijött. Az újszülött körüli első gyakorlati tennivalókkal összekapcsolódva is több, jövőre vonatkozó produktív mágikus szokás elvégzésére került sor. 78 Általános hiedelem volt, hogy közvetlenül a megszületés után bekecsre fektetett, vagy ködmönbe csavart újszülöttnek göndör haja lesz majd. 79 Századunk első negyedében a szokás még élt. Ahol várandós menyecske volt a háznál, az úrnapi gunyhóból az anyós (külön háztartás esetén in­kább a menyecske anyja) eltett néhány rózsaszirmot. Ezt dobta bele aztán

Next

/
Oldalképek
Tartalom