Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZÜLÉS - Az anya ellátása

kében a résztvevők gyakran fohászkodtak az égiekhez. Hosszabb imádság elmondására a nagy sürgés-forgásban nem volt idejük. Legfeljebb a Most segíts meg Mária... kezdetű, rövid imát mormolták el magukban. Egyedül őrhalomban találtam azt a szokást, hogy a fiatalasszony anyja, ha éppen nem volt rá szükség, kiment, és a szabad ég alatt térdenállva könyörgött a szülés szerencsés lefolyásáért. A Szülőboldogasszony elnevezést nem ismerik, külön a szülés védőszentjéről nem tudnak. Szűzmáriát, szent Annát, szent Józsefet, páduai szent Antalt emlegetik, mint akikhez ilyen­kor leginkább folyamodtak. 43 A két világháború között súlyos esetekben a bába orvosért küldetett. Sokszor azonban, mire a több falut ellátó körorvos megérkezett, már késő volt. 44 Olyan esetekben, ha előzetesen számított az orvos rendellenességre, lehetőleg beküldte az asszonyt a kórházba szülni. Arra is volt azonban pél­da, hogy ennek ellenére húzták az időt, úgyhogy a szállításra már nem volt lehetőség. Máskor az anya nem élte túl a hosszú szekerezést, vagy az új­szülöttet nem lehetett már megmenteni. A második világháborút követően, a veszély reális belátásával mind gyakrabban vették igénybe a kórházi ellátást. Voltak természetesen, akik húzódoztak, mondván, hogy jobb otthon, a megszokott körülmények, ismerős arcok között túlesni a szü­lésen. Mérlegelték a kérdés anyagi oldalát is. Szociális kedvezmények híján tetemes összeget tett ki a kórházi ápolás finanszírozása, amihez további költségként jött az asszony és az újszülött számára a kórházi körülmények­nek megfelelő ruhaneműk beszerzése. Ilyenkor ugyanahhoz a megoldáshoz folyamodtak, mint annak idején a tanult bábák iránti bizalmatlanságban. Úgy tüntették fel, hogy hirtelen jöttek a fájások, már nem volt idő a kór­házba bemenni, ezért hívták a régi szülésznőt. Általánossá akkor vált a kórházban szülés, amikor az ingyenes betegellátást a tsz parasztságára is kiterjesztették. Az anya ellátása Amikor a gyermek világrajött, a bába mindkét oldalon elkötötte a köldökzsinórt, majd elvágta. Az újszülöttet belecsavarta egy pelenkának készített vászondarabba és a vánkuskáxa (pólyapárna) fektetve letette az asztalra vagy lócára. Előbb az anyát látta el. Ebben elsősorban az asszony anyja segédkezett. 45 Fontos az volt most, hogy a méhlepényt eltávolítsák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom